19. NEMZETKÖZI GYERMEKSZÍNHÁZI FESZTIVÁL
Ma a gyermekszínházi fesztivál versenyprogramjában négy előadást láthatunk, a Gyermekszínházban 9 órakor a román Ki vigyáz a harangocskákra?, 11 órakor a Jadran színpadon a szerbiai A nagyorrú törpe, 13 órakor a Kosztolányi Dezső Színházban a szlovéniai Hófehérke és 18 órakor a Gyermekszínházban a horvát A kis hableány című produkciót láthatjuk, 20 órakor pedig a Jadran színpadon versenyen kívül bemutatják a szlovén Hüvelyk Panna című előadást.
TESZT-napló: első bejegyzés
(Bíró Márton felvétele) Az ember mintha el se ment volna. Upor László dramaturg és műfordító megkondítja a gongot, megszólal Cári Tibor zenéje, és elindul a TESZT, mintha meg sem állt volna. Csak az előadások mások, bár visszatérőből itt is van bőven. A Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó első két napját a hazai csapat és a toulouse-i–vajdasági együttműködés fémjelezte.
Sebők Zoltán topolyai előadásáról
Sebők Zoltán vajdasági születésű, a kilencvenes évek óta Budapesten élő esztéta a topolyai Népkönyvtárban tartott Ajándék lónak fogát címmel kultúrtörténeti előadást, melyben az ajándékozási szokások felvázolásán túl az adományozási tevékenység a durkheimi iskola szellemében (ami újra felosztja és kijelöli a szakrális és a profán területeit) a lemondással és a veszteséggel került kapcsolatba. Ily módon az ajándék lényegét tekintve hasonlatossá vált a vallási áldozathoz, tehát maga is szakrálisként definiálódott.
Lezajlott a köztársasági szintű magyar nyelvi és nyelvhelyességi verseny
A szabadkai Széchenyi István Általános Iskolában rendezték meg a magyar nyelvi és nyelvhelyességi verseny köztársasági döntőjét. Az ötödik osztályosok mezőnyében első helyen végzett Vojter Kitti, Csáki Lajos iskola, Topolya, második lett Galac Zsófia, Testvériség-egység iskola, Zombor és Szűgyi Levente Cseh Károly iskola, Ada, a harmadik helyezettek: Fárbás Tamara, Csáki Lajos iskola, Topolya, Kolompár Blanka, Samu Mihály iskola, Óbecse, Obu Katalin, J. J. Zmaj, Magyarkanizsa, Kónya Leon, Szervó Mihály iskola, Muzslya.
Másodszor szervezte meg a Vajdasági Magyar Versmondók Egyesülete a Falusi Krónika országos és határon túli vers- és prózamondó találkozó vajdasági elődöntőjét. A versenyzőket és az érdeklődőket Hajvert Áko s elnök köszöntötte a szervezők nevében, kiemelve hogy a magyar országos verseny szervezőjével, a Zala Megyei Közművelődési Intézménnyel nagyon jó együttműködés alakult ki. A találkozóra ezúttal harmincegy versenyző érkezett, s korosztálytól függően öt kategóriában versenyeztek. A Szatmári Melitta, Török Károlyné Miszori Mariann és Farkas Hajnalka összetételű bírálóbizottság döntése alapján tizenegyen nyerték el a „falusi krónikás” címet, és ezzel a jogot arra, hogy részt vegyenek a Zala megyei döntőben. A harmadikos és negyedikes kisdiákok korosztályából Bede Anett (Bácsfeketehegy), Gábrics Viktor (Szabadka), Kovács Dorina (Törökkanizsa), és Kecsenovics Kitt i (Csantavér), az ötödik és hatodik osztályosok közül Szemerédi Krisztián (Törökkanizsa), Hodik Anabella (Bácsfeketehegy) és Tóth Zalán (Kishegyes), a hetedik–nyolcadikos korosztályból Papp Ágnes (Kishegyes), a középiskolások közül Benkő Krisztián (Szabadka), Géber Diána (Székelykeve), a felnőttek közül pedig Csikósné Pajor Gizella (Szabadka) nyerték el a falusi krónikás címet és a döntőben való részvételt.
– A kéziratok előkerülését mindig csodának tartottam. Ebben az esetben is egy előkerült kézirat könyvben való megjelenését ünnepeljük. Egy kulturális összekacsintás ez, közös emlékek kerültek ebbe a könyvbe – hallottuk Lovas Ildikótól, a Magyar Nemzeti Tanács kulturális kérdésekkel megbízott tanácsosától Garay Béla Magyar műkedvelők az őrhelyen című könyvének bemutatóján. A könyv a szabadkai Népkör MMK színjátszásáról íródott, 50 év színjátszásának, az 1919-től 1971-ig terjedő időszaknak a története található benne. A könyvbemutatót pedig hol máshol is tartották volna, mint a Népkör Garay termében.
Minden idők egyik legjobb fehér soulénekese volt
(fotó: people.com)A Bee Gees együttes vasárnap elhunyt énekesét gyászolja a világ: a méltatások ,,zenei óriásnak” nevezik Robin Gibbet, aki ,,kitörölhetetlen nyomot hagyott” maga után. Tony Blair volt brit miniszterelnök a zenész ,,csodálatosan nyitott és termékeny elméje” előtt tisztelgett. Gibb hat évtizedes pályafutása jelentős részét egyedül zenélte végig, hírnevét és vagyonát azonban a két fivérével alapított Bee Gees együttessel, a popzene legsikeresebb testvérbandájával alapozta meg. Becslések szerint az együttes 200 millió albumot adott el.
19. NEMZETKÖZI GYERMEKSZÍNHÁZI FESZTIVÁL -
El Teatre de L'Home Dibuixat: Követ kőre
Ha egyetlen darab kőből és egy tollból madár születik, ha két pici kavics kis hallá változik, ha a fadarabról elhiszem, hogy nem más mint egy morgós öregember, akkor azt hiszem, ez az a csoda, amiről a színházi körökben oly szívesen beszélnek. Az a csoda, ami előttünk, nézők előtt születik meg akár 30 perc alatt. Ennyi ideig rakosgatott követ kőre a spanyolországi Rosa Díaz a szabadkai 19. Nemzetközi Gyermekszínházi Fesztiválon megtartott Követ kőre című előadásában. A kis kavicsokból halak, felhők lettek, a nagyobbak házzá nőtték ki magukat
Kiosztották a XIV. Közegellenállás riportpályázat díjait
A riportpályázat díjazottjai Klemm Józseffel, a zsűri elnökével: Bartus Bella, Klemm József, Pásztor Natália, Cvetanović Márta és Jung MiklósА tizenöt évvel ezelőtt elhunyt Keszég Károlyra, az egykori Napló, szabadelvű hetilap főszerkesztőjére emlékeztek egykori munkatársai, barátai és tisztelői szombaton a padéi temetőben. A padéi temető kápolnájában megrendezett emlékmisét követően a vajdasági magyar újságírás kiemelkedő alakjának a sírjánál Harasztia László, a belgrádi magyar nagykövetség főtanácsosa szólt az egybegyűltekhez. Harasztia beszédében hangsúlyozta, hogy annak ellenére, hogy soha nem volt újságíró, se naplós, de megadatott számára az a megtiszteltetés, hogy megismerkedhetett Károllyal, s az általa vezetett alkotóműhely tevékenységével, s ezáltal talán akkoriban ő is jobban tudta végezni a munkáját, és arra kérte a jelenlévőket, hogy őrizzék meg mindazt a jót, amit Keszég Károlytól kaptak.
Joó Horti Lívia, az MNT oktatási bizottságának elnöke: a négyéves középiskolai szakkal könnyebben érvényesülnek fiataljaink – A magyar középiskolai hálózat kielégítő
Míg 1988-ban 27 ezer magyar diák tanult az általános iskolákban, idén már mindössze 16 ezer – elsőtől nyolcadikig – a magyar tanulók száma. S még egy jellemző adat: tizennégy évvel ezelőtt 26 olyan középiskola létezett, ahol magyarul lehetett tanulni, s habár a diáklétszám lecsökkent, viszont a nyolcadik osztályt befejezettek 38 ilyen oktatási intézményben tanulhatnak tovább anyanyelvükön. Ám nem mindegy az, hogy mit, hol és milyen tannyelven tanulnak gyermekeink. A tapasztalat azt mutatja, hogy a négyéves középiskolai szakokkal könnyebb az érvényesülés: egyrészt ez nyitja meg az utat a továbbtanulás előtt, másrészt pedig a tapasztalat is azt mutatja: a hozzánk érkező külföldi cégek is olyan fiatalokat kívánnak foglalkoztatni, akik érettségizettek, jól beszélnek egy vagy több idegen nyelvet.