Rém hangosan és irtó közel - Oscar-jelölt filmek
Extremely Loud and Incredibly Close (2011). Rendezte: Stephen Daldry. Jonathan Safran Foer regényéből írta: Eric Roth. Fényképezte: Chris Menges. Vágó: Claire Simpson. Zene: Alexandre Desplat. A főbb szerepekben: Thomas Horn, Tom Hanks, Sandra Bullock, Max von Sydow.
„...és közben megértettem, hogy az emberek nem számok, az emberek inkább betűk, és minden betű történet akar lenni.” – narrál a kis Oscar, miközben papírhegyekkel veszi körül magát, térképeket szerkeszt, regisztereket alkot, és értelmezendő jelek sűrűjében próbál magának ösvényt törni. Merthogy a jelek, főleg a betűk és a számok valami végső evidencia felé vezetnek. Kell, hogy legyen értelme – mantrázik a fiú üvöltve-törve-zúzva tehetetlen anyjának. Kell, hogy legyen értelme.
Oscar (Thomas Horn) imádott apja (Tom Hanks) úgy vesztette életét a Világkereskedelmi Központ összeomlásakor, hogy teste soha nem került meg, a temetésen egy üres koporsó került a földbe. Oscar őrzi az apját. Őrzi a kazettát, amelyen az utolsó telefonhívásai szólnak, őrzi a közös felfedezések titkait. És amikor a papa dolgai között egy borítékban kulcsra lel, felcsillan a remény, hogy valamiféle értelem lappanghat valahol a dolgok mélyén, a zár mögött, amit ez a kulcs nyit.
Oscar nem csupán narrátora az alkotásnak, hanem az ő tudatán átszűrve jut el hozzánk minden. Ugyanakkor személyisége magával ragad, felkap, megpörget, még ha bonyolultsága egy neurobiológiai pervazív fejlődési zavarból származik is. Oscar maga az Asperger-szindróma: a repetíciós mániáival, a részletekre való rögeszmés odafigyeléssel, a pánikszerű félelemmel mindentől, ami mechanikájával akár csak egy milliomodnyi esélyt is ad a halálnak. Az úttesten csak egy csörgőt zötyögtetve tud átkelni, a világ számára undok közelképek és közelhangok halmaza.
Ahhoz, hogy ezt a filmet ténylegesen elemezni tudja, a kritika valószínűleg úgy kellene hogy kinézzen, mint az eredeti Jonathan Safran Foer-regény: tele betoldott ajtók és zárak képeivel, a végén pedig huszonpár oldalnyi háromdimenziós képeskönyvvel. Ehelyett reménytelenül szövegszerű, még ha meg is próbál rávilágítani, milyen fontos ebben a filmben a látás. Szemüvegek és nagyítók, üvegek és távcsövek jelzik az alkotásban, miféle szerepet tölt be az objektív, amelyen át nézünk. Tele van flashbackekkel, de egyik sem éles vágással kerül a szemünk elé, hanem elmosással és kitisztulással.
Azt hihetnénk, hogy ez egy jelek irdatlan halmazából álló katyvasz. És így is van. Azt hihetnénk, hogy ez egy szomorú film. És így is van. Ugyanakkor ez a kölyökprofesszor csöppet sem sötét figura, sőt. Thomas Horn vakító világosság, egy keresőgép, aki kényszeresen fényképez le minden Black vezetéknevű embert, legyen az elefántos képet dédelgető zokogó nő, dalra fakadó hívő, kínai étterem-tulajdonos, mosónő, idősödő nárcisz, transzvesztita. A képek mellé papírfecnik társulnak: van itt névjegykártya, újságkivágás, telefonkönyvrészlet, egy néma világháborús túlélő (Max von Sydow) kommunikációra szolgáló cetlijei. Információk szédítő adatbázisa. A film középpontjában a fiú felszakad, mint egy padláson lógó liszteszsák, és két és fél percben, egy szuszra foglalja össze, mit is keres és miért. A puszta hallgatásába is bele lehet roppanni. „A némák néha azért felejtenek el beszélni, mert traumájuk volt” – magyarázza később. Mert a nyelv újrateremti az eseményt.
Paradoxonokkal telt film ez: a fiú az értelmet keresi apja halála mögött, de szórakozásképp oximoronokat sorol a metrón. Kézzelfogható, papírra róható tárgyakkal üzletel, de valami fensőbb megnyugvást keres. Retteg a külvilágtól, de szinte sosincs otthon. Első látásra mindez valóban önellentmondásos, Stephen Daldry, az Órák, a Billy Elliot és A felolvasó rendezőjének univerzumában azonban ez a világ csodálatosan bonyolult massza, amely puszta létezésével is értelmetlenné tesz minden szemiotikai vizsgálódást.
Ez a film intelligens, masszív és csak harmadsorban érzelmes. Nem ismeri el a 9/11 nemzeti katasztrófa-jellegét, csak a partikuláris jelentőségét. Úgy nyújt reményt, hogy közben egy jelentésfosztott világot hagy maga mögött. Ez egy remek film. Épp ezért azt gondolom, hogy esélye sincs az Oscar-díjra. Thomas Hornt nem is jelölték, pedig két óra hosszán át a lelkét is elénk öklendezi. Max von Sydow óriási alakja éppen megérdemelné a legjobb mellékszereplő kitüntetését, de még erre is csak halovány esélyt látok.
Ne dőljenek be az amerikai kételyeknek. Ez az év egyik legjelentősebb tengerentúli alkotása.
Olvasd a Képes Ifjúságban:


A hétvégi számban két kollégám is írt internetes tapasztalatairól, egyrészt arról, hogy a rendszer megfigyeli a felhasználók napi rutinját, kapcsolatait, profilt készít, másrészt arról, hogy mi történik, ha valaki gyanútlanul rákattint egy ablakra.
Mindenkinek megvan a maga története. Engem mostanában a gmail levelezés tolakodó figyelmessége zavar. Évek óta használom a címet, de csak az utóbbi hónapokban jutott eszükbe másnaponként megkérdezni, hova leszek a bánattól, ha elfelejtem a jelszavamat, mi sem egyszerűbb: adjam meg a saját érdekemben a mobilszámom, a nevem, a címem, a jelszavam. Na ne. Különben is rátetováltattam a …
Nemrég egy külföldi utam repülőgép-helyfoglalását intéztem. Mit ad isten, még be sem fejeztem a levelet, felcsapódódott egy sáv, rajta villogott az egyik légitársaság összes ajánlata azon a vonalon és azon a nyelven, amin éppen írtam.
Ennél is vadabbul akartak segíteni a múlt héten. Egy szöveget küldtem, egy rövid válasszal. Hogy hova és mit, azt a Nagy Testvértől megtudhatják, mert a hálózat agya tökéletesen működik, míg mi csak halandók vagyunk. Nyomtam a küldés gombot, mire elém vágódott egy ablak, amely ékes magyarsággal figyelmeztetett, hogy a szöveget, amit a levélben említettem, elfelejtettem csatolni!
Lepöccintettem az ablakot, mint legyet az ablakpárkányról. Csak azért is elküldtem így. Majd újra, csatolva. Aggódjon értem a halál, ne a rendszer.
Vajdaságban: ma felhős idő lesz, eső, zápor, zivatar egyaránt lehet, sőt felhőszakadás is. Gyenge délkeleti szél fúj. A hőmérséklet reggel 15 és 17, nappal 18 és 20 fok között mozog.
Az ország területén: túlnyomórészt borús időtől tarthatunk, a reggeli órákban északon és nyugaton esővel, záporral, mennydörgéssel, majd ez napközben az ország többi részére is kiterjed. Az esti órákban nyugaton és délen csökken a felhőzet és megszűnik a csapadék. Mérsékelt délnyugati szél fúj. A hőmérséklet reggel 12 és 17, napközben 16 és 22 fok között alakul.
Távolabbi előrejelzés szerint: szerdán és csütörtökön változóan felhős, hűvösebb idővel számolhatunk, ismétlődő esővel, záporral. Csütörtökön este nyugaton és délen csökken a felhőzet és megszűnik a csapadék. Pénteken és szombaton mérsékelt felhősödés, melegebb várható.
Európában: ma szomorkás időre kell felkészülni a kontinens középső és nyugati részein, az Appennini- és a Balkán-félszigeten. Helyenként kiadós csapadék hullik. Franciaország déli részén és a Mediterráneum nyugati felében erős, időnként viharos erejű szél fúj. A leghűvösebb főváros Dublin, mindössze 17 fokos maximális hőmérséklettel, a legmelegebb viszont, ami ritkán történik meg, Moszkva 28 Celsius-fokkal.
A Balkán-félszigeten: ma változékony lesz az időjárás, több helyen eső, zápor alakulhat ki, csak a legdélebbi részeken lehet napsütésre számítani. A nappali hőmérséklet 18 és 26 fok között mozog.
1447
Szent Rita ünnepe, akit a kétségbeejtő helyzetbe került emberek, az anyák és a meddők védőszentjeként tisztelnek.
1867
Kossuth megírta híres Cassandra-levelét, amelyben a kiegyezés ellen tiltakozott.
1879
Ferenc József magyar király jóváhagyta a magyar nyelv oktatását.
1885
Meghalt Victor Hugo francia költő, regény- és drámaíró.
1907
Megszületett Laurence Olivier világhírű Shakespeare-színész és rendező. Ismertebb filmjei: A Bounty; A hazárdőr; Drakula, A Názáreti Jézus I-II; Maraton életre-halálra; Angliai csata; A Manderley-ház asszonya; Lady X válása. Shakespeare filmadaptációi: V. Henrik, Hamlet, III. Richárd.
1924
Megszületett Charles Aznavour, örmény származású, francia színész, zeneszerző.
1927
Budapesten megszületett Oláh György, magyar származású, Nobel-díjas kémikus.
1940
Megszületett Polgáron Pécsi Ildikó Jászai Mari-díjas színésznő, komika. Ismertebb filmjei: Linda; Indul a bakterház; A koppányi aga testamentuma; Herkulesfürdői emlék; Mese habbal; Mit csinált felséged 3-tól 5-ig?; Az aranyember; Pesti háztetők; Eszpresszóban.
1974
Megszületett Ónodi Henrietta, olimpiai bajnok tornásznő.
1455
Angliában kezdetét vette a "rózsák háborúja", amely két uralkodóház, a Lancaster (jelvénye a piros rózsa) és a York-ház (jelvénye: fehér rózsa) közötti trónharc, illetve a mögöttük álló főnemesi pártok csatározása volt.
Esküvőbe „csöppent” tíz métert zuhanva egy házasságkötő terem padlásáról egy férfi Németországban és épp a menyasszony lába előtt terült el, aki sokkot kapott.
Az eset Unterfrankenben történt, a padlás padlózata nem bírta el a 20 éves Stephan Pfeifert, aki részegen ment fel, mert szerette volna kialudni mámorát egy csendes zugban. A férfi esését valamelyest felfogta egy balkonkorlát, így megúszta a zuhanást csípő- és bordatörésekkel.
A menyasszony, Anett Friedmann is szerencsés, mert ha kicsit előrébb áll, a férfi a halálát is okozhatta volna, így csak a hangulatot csapta agyon – adta hírül az austriantimes.at című osztrák hírhonlap.