A Szajkó István-portrékötet szabadkai bemutatójáról
Egy igazán a méltatott alkotóhoz illő helyszínen, a Városi Múzeum egyik első emeleti kiállítótermében, a jelenlévő festőművész biciklis képei előtt mutatták be szerda este a Színes por című Szajkó István-kismonográfiát. Mint Ninkov Kova čev Olga művészettörténész elmondta, a különleges helyválasztásnak az az oka, hogy erre az eseményre készülve meghosszabbították a nyitvatartási idejét A biciklisek városa című kiállításnak, amelyben négy Szajkó-alkotás is szerepel. A kerékpárok iránti vonzódás Szajkó István esetében a csonoplyai gyermekkortól datálódik: meghatározó élmény volt a számára, amikor keresztrejtvényfejtő nagybátyja révén hozzájutott egy biciklihez, amit maga a Partizan gyár igazgatója nyújtott át neki. Azóta már tíz kerékpárt tart otthon, amelyeket rendszeresen meg is fest. 1980-ban kezdte el kétkerekűekről szóló ciklusát, méghozzá egy álombeli jelenés alapján: zöld füvön zöld biciklit látott maga előtt.
Szajkó István, Ninkov K. OLga, Sirbik Attila és Bencsik Orsolya (Berényi Emőke felvétele)Festészetének másik alapkategóriája a por, a bácskai fekete földből és a homokból születő keverék, amely lerakódik végtelenbe táguló Szabadka-motívumaira. A leülepedő porréteg allegóriáját érzékletesen adja vissza a portrékötet borítója, amelyen a cím fel sem tűnik egészen addig, amíg nem fordítjuk valamelyik fényforrás irányába, hogy betűi kirajzolódjanak a matt szürkeségből. A rendkívül igényesen kivitelezett könyv méltán nyerte el a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetségének a legszebb albumért járó díját. Tervezése a szerző, Sirbik Attila munkáját dicséri, akit Szajkó István – mint az az esten elhangzott – nagy grafikai tehetségnek tart. Sirbik Attila a Symposion főszerkesztőjeként is tanúbizonyságot tett arról, hogy erőteljes és jellegzetes vizuális koncepcióban gondolkodik, a Színes porban azonban nemcsak a kötetben szereplő reprodukciók válogatójaként, hanem képzőművészeti kritikusként is bemutatkozik. Nyitóesszéjének és az azt követő nagyinterjúnak, valamint a képeknek a párbeszédét Szajkó István a „jó feszítés” mintapéldájának minősítette, amelyben a művészeti ágak inspirálóan hatnak egymásra.
Bencsik Orsolya kérdéseire válaszolva Szajkó István kifejtette, hogy számára a figurativitás és az absztrakció között nincs éles határvonal, ezért a mindennapokban is szokta gyakorolni a „fejbefestészetet”, amit ő csak FF-technikának nevez, s amit még – mint ahogyan az a könyvből is kiderül – lókúti ismerőse, Guszti szobáját látva is működtetett. Szerinte a festészet egyszemélyes műfaj, és ahogyan annak idején a palicsi naiv festő, Kubát János tanácsolta neki, mikor alkot, nem gondolkodik. Néha ilyenkor olyan kegyelmi állapotba kerül, hogy úgy érzi, mintha rátette volna a kezét a vállára az Isten. Ezúton is sok ilyen pillanatot kívánunk a – többek között – Nagyapáti Kukac Péter- és Forum-díjas festőnek, aki épp a nagy sikerű könyvbemutató napján ünnepelte születésnapját!
Olvasd a Képes Ifjúságban:
A hétvégi számban két kollégám is írt internetes tapasztalatairól, egyrészt arról, hogy a rendszer megfigyeli a felhasználók napi rutinját, kapcsolatait, profilt készít, másrészt arról, hogy mi történik, ha valaki gyanútlanul rákattint egy ablakra.
Mindenkinek megvan a maga története. Engem mostanában a gmail levelezés tolakodó figyelmessége zavar. Évek óta használom a címet, de csak az utóbbi hónapokban jutott eszükbe másnaponként megkérdezni, hova leszek a bánattól, ha elfelejtem a jelszavamat, mi sem egyszerűbb: adjam meg a saját érdekemben a mobilszámom, a nevem, a címem, a jelszavam. Na ne. Különben is rátetováltattam a …
Nemrég egy külföldi utam repülőgép-helyfoglalását intéztem. Mit ad isten, még be sem fejeztem a levelet, felcsapódódott egy sáv, rajta villogott az egyik légitársaság összes ajánlata azon a vonalon és azon a nyelven, amin éppen írtam.
Ennél is vadabbul akartak segíteni a múlt héten. Egy szöveget küldtem, egy rövid válasszal. Hogy hova és mit, azt a Nagy Testvértől megtudhatják, mert a hálózat agya tökéletesen működik, míg mi csak halandók vagyunk. Nyomtam a küldés gombot, mire elém vágódott egy ablak, amely ékes magyarsággal figyelmeztetett, hogy a szöveget, amit a levélben említettem, elfelejtettem csatolni!
Lepöccintettem az ablakot, mint legyet az ablakpárkányról. Csak azért is elküldtem így. Majd újra, csatolva. Aggódjon értem a halál, ne a rendszer.
Vajdaságban: ma felhős idő lesz, eső, zápor, zivatar egyaránt lehet, sőt felhőszakadás is. Gyenge délkeleti szél fúj. A hőmérséklet reggel 15 és 17, nappal 18 és 20 fok között mozog.
Az ország területén: túlnyomórészt borús időtől tarthatunk, a reggeli órákban északon és nyugaton esővel, záporral, mennydörgéssel, majd ez napközben az ország többi részére is kiterjed. Az esti órákban nyugaton és délen csökken a felhőzet és megszűnik a csapadék. Mérsékelt délnyugati szél fúj. A hőmérséklet reggel 12 és 17, napközben 16 és 22 fok között alakul.
Távolabbi előrejelzés szerint: szerdán és csütörtökön változóan felhős, hűvösebb idővel számolhatunk, ismétlődő esővel, záporral. Csütörtökön este nyugaton és délen csökken a felhőzet és megszűnik a csapadék. Pénteken és szombaton mérsékelt felhősödés, melegebb várható.
Európában: ma szomorkás időre kell felkészülni a kontinens középső és nyugati részein, az Appennini- és a Balkán-félszigeten. Helyenként kiadós csapadék hullik. Franciaország déli részén és a Mediterráneum nyugati felében erős, időnként viharos erejű szél fúj. A leghűvösebb főváros Dublin, mindössze 17 fokos maximális hőmérséklettel, a legmelegebb viszont, ami ritkán történik meg, Moszkva 28 Celsius-fokkal.
A Balkán-félszigeten: ma változékony lesz az időjárás, több helyen eső, zápor alakulhat ki, csak a legdélebbi részeken lehet napsütésre számítani. A nappali hőmérséklet 18 és 26 fok között mozog.
1447
Szent Rita ünnepe, akit a kétségbeejtő helyzetbe került emberek, az anyák és a meddők védőszentjeként tisztelnek.
1867
Kossuth megírta híres Cassandra-levelét, amelyben a kiegyezés ellen tiltakozott.
1879
Ferenc József magyar király jóváhagyta a magyar nyelv oktatását.
1885
Meghalt Victor Hugo francia költő, regény- és drámaíró.
1907
Megszületett Laurence Olivier világhírű Shakespeare-színész és rendező. Ismertebb filmjei: A Bounty; A hazárdőr; Drakula, A Názáreti Jézus I-II; Maraton életre-halálra; Angliai csata; A Manderley-ház asszonya; Lady X válása. Shakespeare filmadaptációi: V. Henrik, Hamlet, III. Richárd.
1924
Megszületett Charles Aznavour, örmény származású, francia színész, zeneszerző.
1927
Budapesten megszületett Oláh György, magyar származású, Nobel-díjas kémikus.
1940
Megszületett Polgáron Pécsi Ildikó Jászai Mari-díjas színésznő, komika. Ismertebb filmjei: Linda; Indul a bakterház; A koppányi aga testamentuma; Herkulesfürdői emlék; Mese habbal; Mit csinált felséged 3-tól 5-ig?; Az aranyember; Pesti háztetők; Eszpresszóban.
1974
Megszületett Ónodi Henrietta, olimpiai bajnok tornásznő.
1455
Angliában kezdetét vette a "rózsák háborúja", amely két uralkodóház, a Lancaster (jelvénye a piros rózsa) és a York-ház (jelvénye: fehér rózsa) közötti trónharc, illetve a mögöttük álló főnemesi pártok csatározása volt.
Esküvőbe „csöppent” tíz métert zuhanva egy házasságkötő terem padlásáról egy férfi Németországban és épp a menyasszony lába előtt terült el, aki sokkot kapott.
Az eset Unterfrankenben történt, a padlás padlózata nem bírta el a 20 éves Stephan Pfeifert, aki részegen ment fel, mert szerette volna kialudni mámorát egy csendes zugban. A férfi esését valamelyest felfogta egy balkonkorlát, így megúszta a zuhanást csípő- és bordatörésekkel.
A menyasszony, Anett Friedmann is szerencsés, mert ha kicsit előrébb áll, a férfi a halálát is okozhatta volna, így csak a hangulatot csapta agyon – adta hírül az austriantimes.at című osztrák hírhonlap.
.gif)
