Kora tavasszal még hormonkezeléssel segíthetünk a fagykárt szenvedett fákon, amit egyre többen, s tegyük hozzá, eredményesen is alkalmaznak, tanácsolja Gulyás Oldal Nándor szakmérnök – Látogatóban a királyhalmi alamtermelőknél

Pál-forduló után kifelé tartunk ugyan a télből, de a kemény fagyok, a mínusz 15 fok alatti hőmérsékletek gondba ejtették a gazdákat, hiszen ha hosszabb ideig nem emelkedik a hőmérséklet, az egyébként fagytűrő búzák meg a gyümölcsfák és a szőlőültetvények is károsodhatnak. Az észak-bácskai gyümölcsösökben január végéig jó ütemben haladt a metszés, de most rövid időre elcsöndesednek a gyümölcsösök, a gazda mégsem ül ölbe tett kézzel, a kedvezőbb időjárást várva.
– Nemhiába mondják, hogy a gyümölcstermelő gazdának egész évben van munkája, hiszen ha nem az ültetvényen tevékenykedik, akkor az értékesítéssel van elfoglalva, de most kell végezni a tápfenntartást, a szerves- és a műtrágya kijuttatását – mondja Bata Csaba királyhalmi gyümölcstermelő, akinek 10 hektáros gazdaságán minden agrotechnikai műveletet idejében végeznek, hiszen ez a jó termés alapja, persze az időjárás is meghatározó tényező. – A szakirodalom, meg a tapasztalat szerint sem érdemes –5 fokos hőmérséklet alatt végezni a metszést, mert könnyen hasadhatnak az ágak, sérül a fa. Nem késtünk el a munkával. Bármikor is történik a metszés, az esetleges fertőzés elkerülése miatt, elsősorban a tűzelhalás behurcolásától rettegünk, kötelezően be kell tartani a higiéniai előírásokat, vagyis fertőtleníteni a metszőszerszámokat, sebtapaszt alkalmazni.
– A gyümölcsös tápanyagszükségletének meghatározásában alkalmazzák-e a talajelemzést?
– A homoktalaj nem köti meg sem a nedvességet, sem a tápanyagot, folyamatosan kell pótolni mindkettőt. A tápanyagháztartás feltöltése kizárólag a talajelemzés eredményei alapján történik, a víznek pedig a vegetáció során van meghatározó szerepe. Míg a kötött talajokon elegendő 4-5 évenként talajelemzést végezni, a homokon minden évben tanácsos ellenőrizni, milyen makro-, illetve mikroelem hiányzik, mert többlet egyikből sem jelentkezik. Különösen az intenzív meg a szuperintenzív ültetvények igényesek.
– A szaktárca is támogatja a termelés korszerűsítését, hiszen egyik fő cél a minél nagyobb és minél jobb minőségű termés, ami fontos a piacszerzésben is, így, bár lassan, de az észak-bácskai homokvidéken is növekszik az intenzív almaültetvények területe…
– Gazdaságomon a klasszikus és az intenzív ültetvény váltja egymást, ugyanis a gyümölcstermelésben legalább 20 évre alapozzuk meg a munkát, s kár a teljesen termőre fordult almaültetvényt megsemmisíteni, csak azért, hogy a legkorszerűbb termelési technológiát vezessem be. Ahogy újítjuk fel a gyümölcsöst, úgy terjed ez a technológia is. Nem hagyhatjuk szó nélkül a költségeket sem, hiszen már jégvédő hálóval borított, öntözőrendszerrel felszerelt sűrű, akár 0,80×3,30 m térállású gyümölcsös kialakítása hektáronként legalább 40 000 eurót igényel, s ez a legnagyobb akadálya az ilyen telepítések és technológiák terjedésének. Télidőben azonban hagyományosan szervezünk szakmai összejöveteleket, gyakorlati metszési napot, így lehetőség nyílik a tapasztalatcserére is, a vidékünkön is található legkorszerűbb gyümölcsös látogatásakor pedig akár kedvet is kaphatunk a nem kis kockázattal járó beruházásra, de hát a kockázat nemcsak a gyümölcstermelést kíséri…
– Ebben az ágazatban is könnyebb a termelés, mint az értékesítés, illetve a megfizettetés?
– Nem panaszkodhatunk az értékesítésre, bár azt, mennyiségekkel és árakkal együtt a nagy almatermelő országok, mint pl. Olaszország, Lengyelország stb. termése is alakíthatja. Leszűkült a hazai piac, igaz, az utóbbi években ismét megjelentek vidékünkön az egykori tagköztársaságok kereskedői, de a kivitel jelenti a gyümölcs-, mindenekelőtt az almatermelés távlatát. Termésünk 90 százaléka az egyre igényesebb orosz piacra kerül – veszi át a szót elégedetten Fogas Vilmos gazda, egyébként a királyhalmi Prima szövetkezet és hűtőház elnöke, s azt is nyomban hozzáfűzi, hogy nincsenek olyan keserű tapasztalataik az értékesítésben, mint egyes almatermelőknek, akiket több tízezer euróval károsítottak meg (a Magvető is közölt cikket a témáról). – Augusztus 12-től január végéig 3200 tonna almát exportáltunk az orosz piacra, s elégedetten mondhatom, hogy nem szűnt meg a kereslet. ULO technológiájú hűtőházunkban még 1600 tonna kiváló minőségű alma van betárolva, de február vége, március eleje előtt nem hiszem, hogy megnyílnak a hűtőkamrák. Az ULO tárolási technológiának az az előnye a klasszikus hűtőházi technológiával szemben, hogy az augusztusban-szeptemberben betárolt alma még májusban, júniusban is ugyanolyan üde és ízekben gazdag, mintha akkor szedték volna le a fáról. Az eltarthatósággal sincs különösebb gond, ugyanis újabban már alkalmazzuk a szavatoltan ártalmatlan SMART FRESH cukoralapú tartósítószert.
– A homokvidéki, így a királyhalmi alma nagy része az igényes külföldi, az orosz piacra kerül, de minőség tekintetében az EU-ban is helytállnának. Milyen követelményeket támaszt a külföldi piac?
– Alig 2-3 éve zavart keltett termelőink körében az a leszűkített vegyszerlista, amelyeket az orosz piacra kerülő gyümölcs termelésében alkalmazhattunk volna, ráadásul nem is az idény kezdete előtt, hanem már a szüret küszöbén értesültünk róla, de szerencsére elhárult minden akadály a kivitel elől. Ezek a követelmények az EU-s követelményeknél is szigorúbbak voltak, ráadásul nem is hangolták össze a szabványokat. Ezt a nagy piacot csak kiváló minőségű almával tarthatjuk meg, így szakemberek kísérik a termelést, adnak időben növényvédelmi utasítást. A gyümölcsösökben rovarcsapdákkal kísérik a kártevők megjelenését, az időjárás alakulásának függvényében a kórokozók elszaporodását, s ennek alapján kapjuk a kemizálási tanácsot. Az integrális növényvédelmet alkalmazzuk, ami azt jelenti, hogy környezetbarát, gyorsan lebomló szerekkel akkor avatkozunk be, amikor arra szükség van, így a termelési költségeket is csökkenthetjük. Sokan fölvetik a kérdést, hogy miért ragaszkodunk a régi almafajták termeléséhez, miközben újabbnál újabbak jelennek meg. Csak azt válaszolhatom, hogy az idared, az arany-delicious, továbbá a Granny Smith és jonagold a bő termés mellett minden időben eladható, így ezeket a klasszikus fajtákat lassan az intenzív termelésbe vonjuk, s biztos vagyok benne, hogy még sokáig megálljuk helyünket velük a külföldi piacon.
– Szót ejtettünk az irányított növényvédelemről, mint a biztos és jó minőségű gyümölcs előállításának egyik alapkövetelményéről. Előre jelezhető-e, hogy ebben az idényben a kórokozók vagy a kártevők okozhatnak több gondot a gyümölcs-, elsősorban az almatermelőknek, továbbá milyen mértékben károsodhatnak a gyümölcsfák az alacsony hőmérsékletek miatt, tekintettel az enyhe decemberi és januári időjárásra?
– Függetlenül az időjárás alakulásától, egyre több növényi kártevővel és betegséggel kell megküzdenie a gyümölcstermelőnek és a növényvédő szakmérnöknek. A száraz időjárás, mint amilyen az elmúlt évben kísért bennünket, kedvezett a kártevők szaporodásának, s különösen az almamoly és az atkák, azok közül is a vöröspók okoz sok gondot, de a tél végi lemosó permetezéssel jelentősen gyéríthető az állomány. Az esős évjárat a kórokozók szaporodását segíti elő, melyek közül mindenekelőtt az alma varasodását kiváltókat említem, de az előrejelzés alapján történő kemizálással megvédhetők a gyümölcsösök, illetve a termés – hangsúlyozza a hajdújárási Gulyás Oldal Nándor növényvédő szakmérnök, egyébként maga is almatermelő. Az alacsony hőmérsékletek károsítása, az esetleges fagykár korai megállapítása azonban nem egyszerű. – Mi, gyümölcstermelők azért nem örülünk a tartós tavaszias, enyhe időjárásnak a tél kellős közepén, mert az a mélynyugalmi állapotból korai ébredésre serkenti a fákat. A fagykárt nem érzékelhetjük szemmel, a törzsön, az ágakon nem történik elváltozás, hiszen az a növény, esetünkben a fa belsejében játszódik le. Az enyhe időjárás következtében a fáknál megkezdődik a gyökértevékenység, indul a nedvkeringés. A szállítónyalábokon keresztül víz és tápanyag kerül a növény, azaz a fa felső részeibe, ezzel pedig hígulnak a sejtnedvek, így válik érzékennyé a keményebb fagyokra. Akkor jelentkeznek a gondok, amikor a lehűlést enyhe időszak követi, majd ismét kemény fagyok jelentkeznek. A szállítónyalábokban és a sejtekben lévő szabad nedvesség, azaz a víz megfagy, így azok roncsoldódnak. A vegetáció, a nedvkeringés kezdetével, amikor a nedvességnek és a tápanyagnak el kellene jutnia a sejtekbe, a roncsolódott „pályákon” nem jut át, tehát nem érkezik meg a rügyekbe, a rügyképződménybe, s ilyenkor történik meg, hogy a rügy elsatnyul, majd elhal, nem lesz rajta termés. A fagykárról csak rügypattanáskor bizonyosodhatunk meg. A rügyet hossztengelyük mentén éles késsel felmetsszük, s amennyiben a szövetek élénk zöld színűek, ez a jele, hogy nem érte fagykár a fát. De ha a rügy tövén vagy az egész metszlapon elbarnult szövetet látunk, az fagykárról tanúskodik.
– Gyógyítható-e, megmenthető-e a fagykárt szenvedett fa?
– Legérzékenyebbek a kemény fagyokra a kajszi, a mandula és a szőlő, ezeknél a legkifejezettebb a károsodás, ami jobbik esetben csak terméskieséssel jár. Kora tavasszal még hormonkezeléssel segíthetünk a fagykárt szenvedett fákon, amit egyre többen, s tegyük hozzá, eredményesen is alkalmaznak. Nem az emberi szervezetre káros hormonokról van szó, hanem a növény termelte, s a sejtosztódást, a gyökérképződést, a megtermékenyítést, a pollencsírázást serkentő auxin hormonról. Ebből a hormonból a károsodott fa nem tud elegendőt termelni, a szállítónyalábok károsodása következtében a sejtekbe juttatni, ezért zöldbimbós állapotban, az első permetezéssel jutassunk a növényekre szintetikus úton előállított auxint, ami akár réz alapú készítményekkel is keverhető, s túlzás nélkül nevezhetjük a fagy károsította gyümölcsösök gyógyszerének – tanácsolja Gulyás Oldal Nándor szakmérnök.
Olvasd a Képes Ifjúságban:
(fotó: Beta/AP)
(fotó: AP)
(fotó: Beta/AP)
A mai középkorúak generációja valamiféle megszokásból még udvariasan, csöndben végighallgatja a hosszúra nyújtott szónoklatokat, megnyitóbeszédeket. A mostani általános iskolások és középiskolások viszont egyszerűen nem tolerálják azt, hogy valaki hosszasan ,,szövegel'' a színpadon vagy a szónoki emelvényen. Egy perc után elkezdenek egymás között pusmogni, halkan beszélgetni, türelmetlenül fészkelődnek, mocorognak a helyükön. Unatkoznak, mégpedig látványosan.
Persze amikor arra gondolok, hogy végigálltam már sokadmagammal olyan kiállításmegnyitót, amelzen a nyugalmazott egyetemi tanár 42 (!) percig olvasta fel a szövegét, s többet megtudtunk a méltató életéről, mint a művész munkásságáról, akkor azt mondom, igazuk van a fiataloknak, hogy nem hajlandók az üres szócséplést végighallgatni, s ennek nem túl udvariasan hangot is adnak. S bizonyára ugyanígy vélekednek mindazok, akik kénytelenek voltak hosszúra nyújtott politikusi okoskodásokat végighallgatni (s egy bizonyos életkoron felül mindenkinek kijutott már ebből). Másrészt viszont riasztó is ez a fiataloknál tapasztalható türelmetlenség. Term;syetesen megvan erre a magyarázat: a mai ifjú nemzedék ahhoz szokott hozzá, hogy a tévében őrületesen pergő képekkel, maximum három percben értesül a világ eseményeiről. Ha valami ennél hosszabb, már elkalandoznak gondolatai, szétszóródik a figyelme. Ez felületességre is szoktat, mert 3 percben nincs idő elmélyülni a dolgokban. Persze, ezzel megfosztják magukat attól a csodálatos érzéstől, amelyet akkor élünk át, amikor egy fotelben kucorogva egész délutánra elmerülünk egy izgalmas regény olvasásában.
Vajdaságban: ma túlnyomórészt napos, meleg időjárás lesz. Gyenge vagy mérsékelt északi szél fúj. A hőmérséklet reggel 7 és 9, nappal 24 és 26 fok között mozog.
Az ország területén: túlnyomórészt napos melegebb idő lesz. Dél körül a Homolje-hegység térségében átmeneti felhősödés előfordulhat. Gyenge északnyugati szél fúj. A hőmérséklet reggel 5 és 12, napközben 21 és 26 fokközött alakul.
Távolabbi előrejelzés szerint: vasárnap még marad a túlnyomórészt napos, meleg időjárás, hétfőn azonban Vajdaságban mérsékelt felhősödés, az ország többi részében változékony idő, eső, záporeső várható, gyenge délkeleti szél kíséretében. Kedden változékony idő lesz, esővel, záporral, zivatarral.
Európában: szombaton a kontinens nyugati felében sok helyen lesz eső, záporeső. Változékony idő várható Kelet-Európában is. A leghűvösebb északnyugaton lesz, alig 10-15 fokkal, míg a legmelegebb a Kelet-európai síkságon lesz, ahol a hőmérséklet 30 Celsius-fok körül mozog majd.
A Balkán-félszigeten: ma változékony lesz az időjárás, több helyen eső, zápor várható, mérsékelt északkeleti széllel. A csúcshőmérséklet 21 és 27 fok között mozog.
1893
Megszületett Bajor Gizi színésznő.
1958
Megszületett Budapesten Bubik István Jászai Mari-díjas színművész. Ismertebb filmjei: Az ember, aki nappal aludt; A kanyaron túl; A halálraítélt; Katona József: Bánk bán; Nyolc évszak; Az óriás; Vérszerződés.
1939
Megszületett Győrben Izsóf Vilmos magyar színművész. Ismertebb filmjei: Hoppá; Nyolc évszak; Mata Hari; A Cárné összeesküvése; A Löcsei fehér asszony; Forró vizet a kopaszra!; Utazás Jakabbal; Az Oroszlán ugrani készül.
1962
Megszületett Kerekes József magyar színész, a Budapesti Kamaraszínház társulatának tagja. Ismertebb filmjei: Némó nyomában - szinkron; Hotel Szekszárdi; Vadkörték - A tihanyi kincsvadászat; Von Trier száz szeme - narrátor; Capitaly; Szegény Lázár.
1975
A japán Junko Tabei megmászta a Mount Everestet, így ő lett az első nő aki feljutott ide.
1994
Meghalt Jacqueline Bouvier Kennedy (lánynevén: Jacquline Lee Bouvier), John F. Kennedy felesége.
1995
Meghalt Páskándy Géza költő, író, színműíró (Piros madár, Hány az óra, Vekker úr?).
1568
A kálvinizmus bevezetése után a katolikus Stuart Mária skót királynő Angliába menekült, ahol I. Erzsébet angol királynő elfogatta és börtönbe vetette.
1825
Párizsban 64 éves korában meghalt Claude Henry de Rouvroy, Saint-Simon grófja, francia társadalomfilozófus, a róla elnevezett szocialista saint-simonizmus mozgalom megalapítója. Művei: "Az európai társadalom újjászervezéséről", "Az új kereszténység".
1861
Megszületett Nellie Melba ausztrál operaénekesnő, aki korának kimagasló koloratúr szopránjaként nagy népszerűségnek örvendett.
Akkora pofont adott magának egy nő Kínában egy szúnyog miatt, hogy a fél fülére megsüketült.
A szúnyog a 38 éves asszony fülénél döngicsélt, ő pedig agyoncsapta ugyan, ám a győzelem „pirruszi” volt, nagy árat fizetett az önfülesért. Olyan erővel és szerencsétlenül csapta meg magát, hogy fülében a hirtelen bepréselődött levegőtől kritikus szintre nőtt a légnyomás és megrepedt a dobhártyája.
„A szúnyoggal végeztem ugyan, de azon az oldalamon most semmit se hallok” – idézte a nőt az austriantimes.at című osztrák hírhonlap.