A vállalat vezetői csoportos létszámleépítést jelentettek be, az illetékesek megoldást próbálnak találni a kialakult helyzetre
A Malév leállására azért került sor, mert a szolgáltató partnerek elvesztették bizalmukat, és egyik napról a másikra elkezdték előre kérni az általuk nyújtott szolgáltatások kifizetését. Ez olyan mértékben gyorsította fel a pénzkiáramlást, hogy mára már tarthatatlanná vált a légitársaság helyzete, magyarázták a vállalat vezetői péntek délelőtti sajtótájékoztatójukon, hozzátéve, az igazgatóság hajnalban kapott vészjelzést arról, hogy a tel-avivi járat már nem tudott visszaindulni, ekkor hívták össze az igazgatósági ülést, amelyen döntöttek a leállásról. A Malév vezetősége, bár felkészült a cég esetleges leállására, mégis hirtelen vészhelyzetnek nevezte, hogy a tel-avivi reptéren már nem szolgálták ki a Malév-gépet. A vállalat illetékesei bejelentették, csoportos létszámleépítés lesz a cégnél, a leányvállalatok azonban tovább üzemelnek, majd hozzátették, az anyavállalat munkavállalói a januári béreket megkapják. A Malév leállásával a cég áruszállító üzletága is megszűnt, amely 2010-ben 565,4millió forint nyereséggel zárt. Az áruszállítási tevékenységet ugyanis nem külön leányvállalat végezte a Malévnál.
Nem érte váratlanul a Malév leállása a Budapest Airport Zrt. fő tulajdonosát, a Hochtief német társaságot, amely készült is ennek bekövetkeztére – közölte a cég repülőtér-üzemeltető érdekeltségeit összefogó Hochtief Concessions kommunikációs vezetője, Donatella Gasser, majd hozzátette: a leállás szomorú, de előre látható fejlemény volt, amelyre így készülni is lehetett.
SEGÍTSÉGNYÚJTÁS
Péntek délelőtt a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér B terminálján a személyzeti kijáratnál a Malév munkatársai sorra hagyták el az épületet személyes csomagjaikkal, ruháikkal. Egyikük az MTI-nek azt mondta: „Mindenki menti az értékeit, amíg menthető. Nem tudjuk, mi lesz, elvisszük a ruháinkat.” A Légiközlekedési Dolgozók Egyesült Szakszervezetének (LESZ) elnöke szerint a Malév vezetősége nem tájékoztatta megfelelően sem az utasokat, sem dolgozóit a péntek reggeli leállásról. Csorba Attila elmondta: a Malév leállása, esetleges megszűnése 25-30ezer munkavállalót érint.
A légitársaság utasait az ügyfélszolgálati munkatársak tájékoztatták arról, hogyan utazhatnak el célállomásukra, illetve milyen lehetőségeik vannak a kártalanításra. A január 31-én hatályba lépett kormányrendelet szerint segítségnyújtás azon utasok számára biztosítható, akik érvényes menetjegyüket a Malév leállási napját megelőzően vásárolták meg, és akiknek a Malév-járatra szóló menetjegye a leállás napján vagy az azt követő három naptári napon belül nyújt jogot az utazásra, továbbá azoknak, akik a Malév leállásának napján vagy azt megelőzően a célállomásra már elutaztak, és a visszaútra érvényes Malév-járatokra szóló menetjeggyel rendelkeznek 2012. február 29-nél nem későbbi időpontra.
A Közép-magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület (Köfe) vállalja, hogy a Malév hozzá forduló utasai jogainak érvényesítése érdekében fellép – közölte a szervezet pénteken. Az Európai Bizottság is minden segítséget megad a magyar hatóságoknak, hogy kezelni tudják a Malév leállása után kialakult helyzetet. A testület közlekedési szóvivője, Helen Kearns pénteki sajtótájékoztatóján a legfontosabbnak azt nevezte, hogy az érintett utasok számára érvényesítsék az uniós szabályokban előírt rendelkezéseket, és jogaikat tiszteletben tartsák.
ÁTMENETI MEGOLDÁSOK
Több légitársaság is jelezte pénteken, hogy a Malév leállása miatt a reptereken rekedt utasok igénybe vehetik szolgáltatásaikat, különböző kedvezményekkel, illetve szükség esetén nagyobb gépeket indítanak. A Wizz Air fapados társaság speciális, csökkentett árú jegyeket ajánlott fel azoknak az utasoknak, akik a Malév működésének felfüggesztése miatt nem tudnak utazni. Később bejelentették, a vállalat 66 százalékkal bővíti kapacitásait, a korábbi 3 helyett 5 repülőgéppel közlekednek majd, a tavalyi 1,4millió után 2milliós magyarországi utassal számolnak, és új célállomásokra is indítanak járatokat. A német Lufthansa felvetette annak lehetőségét, hogy nagyobb gépeket küldjön müncheni és frankfurti járataira. Az Austrian Airlines (AUA) légitársaság bejelentette, nagyobb repülőgépeket állít forgalomba egyes járatain, ha erre a Malév-járatok kiesése miatt megfelelő igény jelentkezik. A kínai Hainan légitársaság azt közölte, hogy a Malévvel közös pekingi járatát nem érinti a Malév bejelentése.
De nemcsak a légitársaságok, hanem a közlekedési vállalatok is megpróbáltak alkalmazkodni a kialakult helyzethez. A Volánbusz Zrt. féláron kínált nemzetközi menetjegyeket azon utasoknak, akik Malév-jeggyel rendelkeznek, de a légitársaság járatainak leállítása miatt már nem tudtak elutazni, a MÁV-START Zrt. pedig felkészült a növekvő utasforgalomra, ugyanis várakozásaik szerint a repülőjáratok törlése miatt elsősorban Ausztria felé – beleértve németországi, svájci úti célokat is –, illetve Csehországba és Lengyelországba jelentősen nőhet az utasok száma.
ÚJ LÉGITÁRSASÁG
Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádiónak nyilatkozva azt mondta: a „ménkű” akkor csapott be, amikor az EU úgy döntött, hogy a magyar kormány nem adhat további pénzügyi juttatást a Malévnek. A jövőt illetően kijelentette: nem lehetetlen a légitársaság újraindulása. „Ha meg tudunk szabadulni a csontvázszerűen megörökölt terheitől a múltnak, akkor lehet még magyar nemzeti légitársaság” – magyarázta. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy kellene is nemzeti légitársaság, hiszen a XXI. század nemzetgazdaságához hozzátartozna egy jól működő, veszteséget nem termelő nemzeti légitársaság, amelyben „nyilván az államnak is lehet tulajdona, de magánbefektetőknek is kellene benne lennie”. Az európai gazdasági válság miatt azonban nem tolonganak a befektetők az európai repülési piacon, mutatott rá a miniszterelnök.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium továbbra is vizsgálja egy budapesti központú légitársaság megalakításának lehetőségét, és mindent megtesznek a tevékenység folytatásáért – közölte a minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkára, Völner Pál pénteki sajtótájékoztatóján. Szerinte ez az új cég zöldmezős beruházásként jöhet létre, a Malévet várhatóan felszámolják. „Az Európai Bizottság elmarasztaló határozata nyomán 100milliárdot kellett volna visszafizetnie a társaságnak, a cég jelenlegi adóssága mellett erre nem lett volna képes, és a hitelezők türelme is elfogyott” – fogalmazott az államtitkár.
A Malév leállásával megszűnhet a Malév tiltott állami támogatása miatt az Európai Unió által előírt visszafizetési kötelezettség. „Az Európai Bizottság gyakorlata alapján nagy valószínűséggel a bizottság elfogadja a Malév jelenlegi helyzetét, és eltekint attól, hogy a magyar állam visszafizettesse a légitársasággal, illetve a légitársaság visszafizesse a tiltott állami támogatást” – magyarázta az MTI-nek Kiss Dávid jogi szakértő, aki hozzátette, egy állami tulajdonú új légitársaság létrehozása, különösen, ha vállalkozóval együtt alakulna, nem ellentétes az EU szabályaival, de a tevékenységét már nem lehetne állami pénzből finanszírozni.
A Malév elektronikus levélben is gyorsan válaszol az ügyfeleknek, mert a túlterheltség miatt az ügyfélszolgálatok nehezen érhetők el telefonon – közölte a Malév kommunikációs vezetése. Az ügyfélszolgálat telefonszámai – Magyarországról: 06-40-21-21-21, külföldről: +36-1-802-11-11 – mellett a malev@malev.com e-mail címre küldött kérdésekre igyekeznek gyorsan válaszolni, ugyanis több munkatárs foglalkozik ezzel.
A politikai pártok is sorra reagáltak a kialakult helyzetre. A Fidesz szóvivője, Selmeczi Gabriella közölte, az MSZP-kormány hajtotta végre a Malév esetében az elmúlt húsz év talán „legelbaltázottabb” privatizációját, és rossz döntéseiket még rosszabbakkal tetézték. „A Malév válságos helyzete egy újabb szocialista csontváz a szekrényből, a Gyurcsány-korszak súlyos öröksége” – fogalmazott. Az MSZP úgy kommentálta a nemzeti légitársaság leállásának hírét, hogy a szocialista kormányok ideje alatt a Malév egyetlen percre sem állt le, a Fidesz-kormány másfél éves semmittevésének viszont máris itt az eredménye. A Demokratikus Koalíció (DK) szerint kizárólag Orbán Viktor miniszterelnök a hibás azért, hogy csődbe ment a nemzeti légitársaság, és ki kell vizsgálni, kik a felelősök a kialakult helyzetért. Az LMP szerint átverték a Malév utasait, így több ezren joggal teszik fel a kérdést, hová tűnt a járatuk, illetve a történtekről miért nem mond semmit a légitársaságért felelős miniszter. A Jobbikot felháborította a Malév kényszerű leállása, az ellenzéki párt szerint a nemzeti légitársaság csődjéhez a végső lökést az Európai Unió állami támogatást megtiltó döntése adta.