Helyünk a Kárpát-medencében
Ősapáink Árpád fejedelem vezetésével azért foglaták el a Kárpát-medencét, hogy megtalálják a végleges anyaországunkat. Ez a hely kedvező volt számukra, mivel földje termékenynek bizonyult, domborzatilag könnyen járható volt, de a legfontosabb, hogy letelepedhettek, és nem kellett nomád életmódot folytatniuk. Évek múlásával, mikor már a magyarok voltak többségben, Géza fejedelem megalapította a magyar államot és fia István, akit 1000-ben megkoronáztak, lett az első királyunk.
Eltelt több mint 1000 év, ez idő alatt túléltük a tatárokat és a törököket. Átvészeltük a 48/49-es szabadságharc sikertelenségét. Meghódítottunk nagyobb területeket és ennek 2/3-át sajnos az I. világháború után a Trianoni békeszerződéssel el is veszítettünk, mert az országból több nagyobb területet elszakítottak. Legjelentősebbek Vajdaság, Erdély és Felvidék. Azóta nagyon megváltoztunk, valószínűleg a sok háború sikertelensége miatt. Kis létszámban élünk a világon. Körülbelül tíz millióan az országban és világszerte három-négy millióan. Ez igen kevés, mikor a Föld másik felén, Ázsiában „csupán csak” ötven–száz millióan élnek. Az osztálytársaim, tanáraim mindegyik vajdasági magyar, de az anyaországban élők illetve az „igazi magyarok” minket szép szóval, határon túli magyaroknak hívnak. Szerintem akkor magyar egy ember, ha apja-anyja és felmenői magyarok, issza a jó magyar pálinkát, március 15-én kokárdát hord és betartja szülőföldje hagyományait. Emlegeti a régi jó közmondásokat és szólásokat, tiszteli a magyar szavakat, de a legfontosabb az, hogy ha magára vállalja hovatartozását és azt mondja „Igen, én magyar vagyok, magyarnak születtem”. Ezek az emberek, vagyis mi büszkék lehetünk íróinkra, akik olyan verseket írtak, amire ezer év múlva is emlékezni fogunk, feltalálóinkra, Szent-Györgyi Albertre, Neumann Jánosra. Büszkék lehetünk Puskásra és a magyar focira, illetve vízilabdázóinkra, akik zsinórban három olimpiai aranyérmet szereztek.
Igen, ezek vagyunk mi, magyarok, akik több mint ezer éve élvezzük a Kárpát-medence szépségét. Ha valaki megkérdezné, mi célból vagyunk itt, csak a mögöttünk álló múltra gondoljunk. Hányszor tombolt felettünk a történelem vihara? Hogy is írta Vörösmarty? „És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.”
Igen, él nemzet, s élni is fog, amíg Kárpát-medencében magyar ének hangzik, amíg lesz, aki magyarul imádkozik, érez és szeret.
Olvasd a Képes Ifjúságban:
(fotó: Beta/AP)
(fotó: AP)
(fotó: Beta/AP)
A mai középkorúak generációja valamiféle megszokásból még udvariasan, csöndben végighallgatja a hosszúra nyújtott szónoklatokat, megnyitóbeszédeket. A mostani általános iskolások és középiskolások viszont egyszerűen nem tolerálják azt, hogy valaki hosszasan ,,szövegel'' a színpadon vagy a szónoki emelvényen. Egy perc után elkezdenek egymás között pusmogni, halkan beszélgetni, türelmetlenül fészkelődnek, mocorognak a helyükön. Unatkoznak, mégpedig látványosan.
Persze amikor arra gondolok, hogy végigálltam már sokadmagammal olyan kiállításmegnyitót, amelzen a nyugalmazott egyetemi tanár 42 (!) percig olvasta fel a szövegét, s többet megtudtunk a méltató életéről, mint a művész munkásságáról, akkor azt mondom, igazuk van a fiataloknak, hogy nem hajlandók az üres szócséplést végighallgatni, s ennek nem túl udvariasan hangot is adnak. S bizonyára ugyanígy vélekednek mindazok, akik kénytelenek voltak hosszúra nyújtott politikusi okoskodásokat végighallgatni (s egy bizonyos életkoron felül mindenkinek kijutott már ebből). Másrészt viszont riasztó is ez a fiataloknál tapasztalható türelmetlenség. Term;syetesen megvan erre a magyarázat: a mai ifjú nemzedék ahhoz szokott hozzá, hogy a tévében őrületesen pergő képekkel, maximum három percben értesül a világ eseményeiről. Ha valami ennél hosszabb, már elkalandoznak gondolatai, szétszóródik a figyelme. Ez felületességre is szoktat, mert 3 percben nincs idő elmélyülni a dolgokban. Persze, ezzel megfosztják magukat attól a csodálatos érzéstől, amelyet akkor élünk át, amikor egy fotelben kucorogva egész délutánra elmerülünk egy izgalmas regény olvasásában.
Vajdaságban: ma túlnyomórészt napos, meleg időjárás lesz. Gyenge vagy mérsékelt északi szél fúj. A hőmérséklet reggel 7 és 9, nappal 24 és 26 fok között mozog.
Az ország területén: túlnyomórészt napos melegebb idő lesz. Dél körül a Homolje-hegység térségében átmeneti felhősödés előfordulhat. Gyenge északnyugati szél fúj. A hőmérséklet reggel 5 és 12, napközben 21 és 26 fokközött alakul.
Távolabbi előrejelzés szerint: vasárnap még marad a túlnyomórészt napos, meleg időjárás, hétfőn azonban Vajdaságban mérsékelt felhősödés, az ország többi részében változékony idő, eső, záporeső várható, gyenge délkeleti szél kíséretében. Kedden változékony idő lesz, esővel, záporral, zivatarral.
Európában: szombaton a kontinens nyugati felében sok helyen lesz eső, záporeső. Változékony idő várható Kelet-Európában is. A leghűvösebb északnyugaton lesz, alig 10-15 fokkal, míg a legmelegebb a Kelet-európai síkságon lesz, ahol a hőmérséklet 30 Celsius-fok körül mozog majd.
A Balkán-félszigeten: ma változékony lesz az időjárás, több helyen eső, zápor várható, mérsékelt északkeleti széllel. A csúcshőmérséklet 21 és 27 fok között mozog.
1893
Megszületett Bajor Gizi színésznő.
1958
Megszületett Budapesten Bubik István Jászai Mari-díjas színművész. Ismertebb filmjei: Az ember, aki nappal aludt; A kanyaron túl; A halálraítélt; Katona József: Bánk bán; Nyolc évszak; Az óriás; Vérszerződés.
1939
Megszületett Győrben Izsóf Vilmos magyar színművész. Ismertebb filmjei: Hoppá; Nyolc évszak; Mata Hari; A Cárné összeesküvése; A Löcsei fehér asszony; Forró vizet a kopaszra!; Utazás Jakabbal; Az Oroszlán ugrani készül.
1962
Megszületett Kerekes József magyar színész, a Budapesti Kamaraszínház társulatának tagja. Ismertebb filmjei: Némó nyomában - szinkron; Hotel Szekszárdi; Vadkörték - A tihanyi kincsvadászat; Von Trier száz szeme - narrátor; Capitaly; Szegény Lázár.
1975
A japán Junko Tabei megmászta a Mount Everestet, így ő lett az első nő aki feljutott ide.
1994
Meghalt Jacqueline Bouvier Kennedy (lánynevén: Jacquline Lee Bouvier), John F. Kennedy felesége.
1995
Meghalt Páskándy Géza költő, író, színműíró (Piros madár, Hány az óra, Vekker úr?).
1568
A kálvinizmus bevezetése után a katolikus Stuart Mária skót királynő Angliába menekült, ahol I. Erzsébet angol királynő elfogatta és börtönbe vetette.
1825
Párizsban 64 éves korában meghalt Claude Henry de Rouvroy, Saint-Simon grófja, francia társadalomfilozófus, a róla elnevezett szocialista saint-simonizmus mozgalom megalapítója. Művei: "Az európai társadalom újjászervezéséről", "Az új kereszténység".
1861
Megszületett Nellie Melba ausztrál operaénekesnő, aki korának kimagasló koloratúr szopránjaként nagy népszerűségnek örvendett.
Akkora pofont adott magának egy nő Kínában egy szúnyog miatt, hogy a fél fülére megsüketült.
A szúnyog a 38 éves asszony fülénél döngicsélt, ő pedig agyoncsapta ugyan, ám a győzelem „pirruszi” volt, nagy árat fizetett az önfülesért. Olyan erővel és szerencsétlenül csapta meg magát, hogy fülében a hirtelen bepréselődött levegőtől kritikus szintre nőtt a légnyomás és megrepedt a dobhártyája.
„A szúnyoggal végeztem ugyan, de azon az oldalamon most semmit se hallok” – idézte a nőt az austriantimes.at című osztrák hírhonlap.
.gif)
