A korpásodás

A hajas fejbőr korpásodása leggyakrabban seborrhoeás bőrtípusnál jelenkezik. A seborrhoeás olyan bőrtípus, amelyen a faggyúmirigyek fokozottan működnek. Faggyúmirigyek főként a hajas fejbőrön, az arcon, a mellkas és a hát felső részén találhatók. A faggyútermelés fokozott újszülöttkorban. A baba fejbőre hámlik, általában az arcbőr, mellkas is gyulladt, hámlik. Gyermekkorban az előfordulása viszonylag ritka, később, serdülőkorban a hormonális változások serkentik a faggyúmirigyek működését, ezért náluk és a fiatal felnőtteknél látható leggyakrabban seborrhoeás korpásodás. Ez az állapot főleg fiúkat érint.

A korpásodás és a hámlás ugyanannak a folyamatnak a látható jele. A bőr felső rétege, a hám több sejtrétegből áll. A hámsejtek a legalsó rétegben „születnek” és kb. 28 nap alatt vándorolnak a legfelső szarurétegig. Ez alatt eltűnik belőlük a sejtmag, a sejteket szinte kizárólag szarufehérje tölti ki, és lemezesen összepréselődnek. A szaruréteg tetején a sejtek és a belőlük képződött lemezek elveszítik az őket szorosan összekapcsoló elemeiket is. A lemezek elválnak egymástól, normális esetben észrevétlen hámlás formájában leválnak a testfelszínről. Ha ez a sejtvándorlás valamilyen ok miatt felgyorsul, a sejtek alkotóelemei, így az összekötő „kapcsok” sem tűnnek el idejében, nagyobb sejtcsoportok válnak le együtt, ezeket mi korpának, szarupikkelynek látjuk. Számos tényező kiválthatja a bőr gyulladását, irritációját, ezeknek következménye a sejtérés, sejtvándorlás zavara, vagyis megjelenik a korpa. A faggyúmirigy-túlműködés önmagában is fokozza a bőr gyulladásos hajlamát, ezenkívül kedvez bizonyos mikroorganizmusok elszaporodásának is. Ezek közül az utóbbi időben igen sokat emlegetik a Pityrosporum ovale nevű sarjadzó gombát. Ez a gomba részét képezi a bőr normális mikroflórájának. A Pityrosporum ovale kórokozószerepét egyesek cáfolják, elszaporodva azonban valószínűleg felelős a bőr irritációjáért. Tudnunk kell azt, hogy minden egyes hajszálhoz a fejtetőn egy faggyúmirigy kapcsolódik. Minden inger, ami a fejtetőt éri (mechanikai, fizikai vagy vegyi) arra készteti a faggyúmirigyeket, hogy egyre jobban termeljék váladékukat, és így megvédjék a hajas fejbőrt az őt érő ingertől. A gyakori, mindennapos hajmosás, a hajfestékek, színezők folyamatos használata, az irritáló hatású hajsamponok, a különböző hajpakolások állandó alkalmazása mind-mind kiválthatja a korpásodást. Szakmai tapasztalatom szerint igen gyakran nem is túlzott faggyúmirigy-termelésről van szó, elég csak ezeket az irritáló szereket elhagyni és a korpa eltűnik. Tehát hajat mosni elegendő hetente egy alkalommal, vagy maximum ötnaponként valamilyen növényi eredetű hajkímélő samponnal. Ha ez nem elegendő, akkor mindenképpen bőrgyógyászhoz kell fordulni segítségért. Jó hatásúak a kéntartalmú samponok, melyek a hámsejtek működését is befolyásolják és gombaellenes, fertőtlenítő hatásuk is van. Hasonlóan jó eredménnyel használhatók a szelénium-szulfid-tartalmú szerek is. Tartósan egy készítmény használata nem célszerű, mert elveszti a hatását, ezért néhány havonta ajánlatos váltani.