Kétéves projektum Zombor és Baja között
A parlagfű az egyik legveszélyesebb allergén, csak nehezen lehet tőle megszabadulni, irtásához a polgárok és a kommunális szolgálatok összefogására van szükség. Ennek fölismerése nyomán indított közös, az Európai Unió Magyarország–Szerbia IPA programjának keretében finanszírozott projektumot Baja és Zombor. A kétéves lefolyású program keretében Zombor több mint 50 000 euró értékben jut parlagfű irtásához szükséges gépekhez és felszereléshez.
A zombori földművesek érdeklődéssel figyelték az előadásokat
A két város mellett Az allergénmentes környezet támogatása elnevezésű projektumban partner a Tartományi Urbanisztikai, Építészeti és Környezetvédelmi Titkárság, Vajdaság Autonóm Tartomány Európai Ügyek Alapja, valamint a zombori Mezőgazdasági Szakszolgálat. A projektum keretében az elmúlt héten a zombori és környékbeli földműveseket tájékoztatták a parlagfű fölismeréséről, ártalmasságáról, irtásának módjáról.
A parlagfű Észak-Amerikából behurcolt gyomnövény, amely Vajdaságban a múlt század hetvenes éveiben jelent meg. Mivel heves allergiát vált ki, feltétlenül irtani kell, kaszálással, gyökerestül kitépve, de mindenképpen megakadályozva virágzását, és hogy magot hozzon. Ugyanis egyetlen növény 150 000 magot hoz, pollenjét 300–400 kilométeres távolságra is elviszi a szél, a földben akár 40 évig csíraképes. Tekintettel, hogy e rendkívül veszélyes gyomnövény júliustól októberig virágzik, ebben az időszakban legfontosabb az irtása, hiszen virágporára a lakosság egyre nagyobb része, jelenleg mintegy 10 százaléka allergiás. Az összes pollenallergia között a parlagfű az esetek 50–60 százalékáért felelős. A legérzékenyebb személyeknél 8–20 pollen a levegő egy köbméterében erős reakciókat válthat ki, és egyetlen növény 1–8 milliárd pollent termel, amivel a szél segítségével több négyzetkilométeres területet fertőz meg. A parlagfű egyébként nemcsak embereknél, hanem állatoknál is allergiát válthat ki. Emberek esetében leggyakoribb reakció az allergiás nátha, a szemhártya-gyulladás, az allergiás asztma és a bőrallergia.
A zombori szaktanácsadás résztvevői megtudhatták, hogy a parlagfű negatív hatása a természetben többszörös. Allergizáló hatása mellett ez az invazív faj megzavarja a növényzet összetételét. A sikeres parlagfű-mentesítés és a pollenkoncentráció csökkentése nagymértékben csökkentené az allergiás tüneteket a virágzás időszakában, és számottevően befolyásolná a megelőzést és a gyógykezelést. A parlagfű gyomként a mezőgazdasági területeken együtt él az ültetett növényekkel, és amellett, hogy csökkenti a hozamokat és drágítja a termelést, negatív hatással van az emberek és a háziállatok egészségére. Ezért a földműveseknek a megelőzés érdekében agrotechnikai és vegyszeres eljárásokat kell alkalmazniuk. Az ellenálló gyom kiirtására legalkalmasabb a két eljárás kombinációja.
Azokon a területeken, amelyeken nem terjedt el nagyobb számban, legjobb eredményt a gyökerestül történő kitépés adja. A mechanikus eljárás a lakott területeken, lakó- és gazdasági épületek, szülészet, iskola, óvoda környékén jelentős. A növényt virágzás előtt öt centivel a föld felett kell lekaszálni, mert ha nem elég alacsonyan kaszálják, akkor húsz nap múlva tovább növekszik. A vegetáció idején többszöri kaszálásra van szükség. A parlagfű irtását minden évben május végén vagy június elején kellene kezdeni, amikor a kb. 20 centiméteres növényt legjobb kicsupálni a földből. Később, a vegetáció során, virágzás előtt, július közepéig, végéig végezhető a kaszálás. Legfontosabb, hogy ezt a virágzás előtt tegyük, mielőtt a pollenmagok a levegőbe kerülnek. Az évenkénti két kaszálás már jó eredményeket mutat. A vegyszerek alkalmazását lakott területeken a minimumra kell csökkenteni. Csak kisebb területeken, amelyek nem kaszálhatók, ökológiailag biztonságos szerek használhatók, folytonosan ellenőrzött körülmények között. A nem megművelt területeken egyszerűbb a vegyszeres gyomirtás, mint a beültetetteken, ahol szelektív herbicideket kell alkalmazni, viszont a parlagon álló földeken is óvatosan kell bánni a vegyszerekkel az állatok mérgezésének veszélye miatt.
Minderről a vetítéssel kísért szóbeli tájékoztatás mellett az összejövetelen részt vevő földművesek szerb és magyar nyelvű információs füzetet is kaptak, amiben a parlagfű fölismeréséről, a pollenje okozta allergiás reakciókról, irtásának módozatairól és felelősségéről, illetve törvényi szabályozásáról egyaránt olvashatnak.
Olvasd a Képes Ifjúságban:
(fotó: Beta/AP)
(fotó: AP)
(fotó: Beta/AP)
A mai középkorúak generációja valamiféle megszokásból még udvariasan, csöndben végighallgatja a hosszúra nyújtott szónoklatokat, megnyitóbeszédeket. A mostani általános iskolások és középiskolások viszont egyszerűen nem tolerálják azt, hogy valaki hosszasan ,,szövegel'' a színpadon vagy a szónoki emelvényen. Egy perc után elkezdenek egymás között pusmogni, halkan beszélgetni, türelmetlenül fészkelődnek, mocorognak a helyükön. Unatkoznak, mégpedig látványosan.
Persze amikor arra gondolok, hogy végigálltam már sokadmagammal olyan kiállításmegnyitót, amelzen a nyugalmazott egyetemi tanár 42 (!) percig olvasta fel a szövegét, s többet megtudtunk a méltató életéről, mint a művész munkásságáról, akkor azt mondom, igazuk van a fiataloknak, hogy nem hajlandók az üres szócséplést végighallgatni, s ennek nem túl udvariasan hangot is adnak. S bizonyára ugyanígy vélekednek mindazok, akik kénytelenek voltak hosszúra nyújtott politikusi okoskodásokat végighallgatni (s egy bizonyos életkoron felül mindenkinek kijutott már ebből). Másrészt viszont riasztó is ez a fiataloknál tapasztalható türelmetlenség. Term;syetesen megvan erre a magyarázat: a mai ifjú nemzedék ahhoz szokott hozzá, hogy a tévében őrületesen pergő képekkel, maximum három percben értesül a világ eseményeiről. Ha valami ennél hosszabb, már elkalandoznak gondolatai, szétszóródik a figyelme. Ez felületességre is szoktat, mert 3 percben nincs idő elmélyülni a dolgokban. Persze, ezzel megfosztják magukat attól a csodálatos érzéstől, amelyet akkor élünk át, amikor egy fotelben kucorogva egész délutánra elmerülünk egy izgalmas regény olvasásában.
Vajdaságban: ma túlnyomórészt napos, meleg időjárás lesz. Gyenge vagy mérsékelt északi szél fúj. A hőmérséklet reggel 7 és 9, nappal 24 és 26 fok között mozog.
Az ország területén: túlnyomórészt napos melegebb idő lesz. Dél körül a Homolje-hegység térségében átmeneti felhősödés előfordulhat. Gyenge északnyugati szél fúj. A hőmérséklet reggel 5 és 12, napközben 21 és 26 fokközött alakul.
Távolabbi előrejelzés szerint: vasárnap még marad a túlnyomórészt napos, meleg időjárás, hétfőn azonban Vajdaságban mérsékelt felhősödés, az ország többi részében változékony idő, eső, záporeső várható, gyenge délkeleti szél kíséretében. Kedden változékony idő lesz, esővel, záporral, zivatarral.
Európában: szombaton a kontinens nyugati felében sok helyen lesz eső, záporeső. Változékony idő várható Kelet-Európában is. A leghűvösebb északnyugaton lesz, alig 10-15 fokkal, míg a legmelegebb a Kelet-európai síkságon lesz, ahol a hőmérséklet 30 Celsius-fok körül mozog majd.
A Balkán-félszigeten: ma változékony lesz az időjárás, több helyen eső, zápor várható, mérsékelt északkeleti széllel. A csúcshőmérséklet 21 és 27 fok között mozog.
1893
Megszületett Bajor Gizi színésznő.
1958
Megszületett Budapesten Bubik István Jászai Mari-díjas színművész. Ismertebb filmjei: Az ember, aki nappal aludt; A kanyaron túl; A halálraítélt; Katona József: Bánk bán; Nyolc évszak; Az óriás; Vérszerződés.
1939
Megszületett Győrben Izsóf Vilmos magyar színművész. Ismertebb filmjei: Hoppá; Nyolc évszak; Mata Hari; A Cárné összeesküvése; A Löcsei fehér asszony; Forró vizet a kopaszra!; Utazás Jakabbal; Az Oroszlán ugrani készül.
1962
Megszületett Kerekes József magyar színész, a Budapesti Kamaraszínház társulatának tagja. Ismertebb filmjei: Némó nyomában - szinkron; Hotel Szekszárdi; Vadkörték - A tihanyi kincsvadászat; Von Trier száz szeme - narrátor; Capitaly; Szegény Lázár.
1975
A japán Junko Tabei megmászta a Mount Everestet, így ő lett az első nő aki feljutott ide.
1994
Meghalt Jacqueline Bouvier Kennedy (lánynevén: Jacquline Lee Bouvier), John F. Kennedy felesége.
1995
Meghalt Páskándy Géza költő, író, színműíró (Piros madár, Hány az óra, Vekker úr?).
1568
A kálvinizmus bevezetése után a katolikus Stuart Mária skót királynő Angliába menekült, ahol I. Erzsébet angol királynő elfogatta és börtönbe vetette.
1825
Párizsban 64 éves korában meghalt Claude Henry de Rouvroy, Saint-Simon grófja, francia társadalomfilozófus, a róla elnevezett szocialista saint-simonizmus mozgalom megalapítója. Művei: "Az európai társadalom újjászervezéséről", "Az új kereszténység".
1861
Megszületett Nellie Melba ausztrál operaénekesnő, aki korának kimagasló koloratúr szopránjaként nagy népszerűségnek örvendett.
Akkora pofont adott magának egy nő Kínában egy szúnyog miatt, hogy a fél fülére megsüketült.
A szúnyog a 38 éves asszony fülénél döngicsélt, ő pedig agyoncsapta ugyan, ám a győzelem „pirruszi” volt, nagy árat fizetett az önfülesért. Olyan erővel és szerencsétlenül csapta meg magát, hogy fülében a hirtelen bepréselődött levegőtől kritikus szintre nőtt a légnyomás és megrepedt a dobhártyája.
„A szúnyoggal végeztem ugyan, de azon az oldalamon most semmit se hallok” – idézte a nőt az austriantimes.at című osztrák hírhonlap.