Ne várjunk sok jót jövőre

Most azonban szükség van arra, hogy bármennyire nehezen is, de az államkassza megnyíljon a nyugdíjasok kötelező ellátása céljából, még akkor is, ha ennek vannak ellenzői. Éppen ezért sok nyugdíjas számára érthetetlen politikusainknak az az igen gyakori megnyilvánulása, hogy a nyugdíjak rendszeres kifizetése óriási teherként nehezedik a költségvetésre. Persze ebben igazuk van, csak hát igen gyakran homályba vész az az igazság, hogy a nyugdíjalap többleteiből mekkora államgazdaságot erősítő infrastrukturális és egyéb beruházások történtek. A nyugdíjalap a mai napig is perben áll az állammal mintegy húsz államosított gyógyüdülő és rehabilitációs központ visszaszármaztatásáért. Ezen perek kimenetele a végsőkig bizonytalan, noha a józan ész azt sugallja, hogy vissza kellene kerüljenek felépítésük finanszírozójához. Csakhogy az állambácsinak is megvan a saját érdeke ezeknek a nagy értékű létesítményeknek a magánosítására, és még ha bagóért is, de eladja azokat, hogy a befolyó kevéske pénzből pótolja a költségvetés eresztékeiből szétömlő hiányt.

Szerbiában ma az 1,6 millió nyugdíjas eltartásáért 1,75 millió bérmunkás dolgozik és szó szerint fenntartja a nyugdíjrendszert. Ebből, és az írásunk elején említettekből adódik az az ellentmondás, hogy az állam kénytelen költségvetéséből dotálni nyugdíjalapját, mivel a jelenlegi körülmények között, még ha minden kinnlevő járulékot meg is fizettetnének, az nem lenne elegendő a nyugdíjak mostani szinten történő tartós kifizetésére.

Nyugdíjasaink csak nagy lemondások és saját kis költségvetésük karcsúsítása árán élték túl a 2011-es esztendőt, mivel a nyugdíjemelés kisebb volt megélhetési költségeik alakulásánál. Ilyen körülmények között sokan felteszik a kérdést, hogy mi várható a 2012-es évtől. Több községbe ugyanis most, az év vége felé növelték a közműhasználati díjakat: a fűtést, szemétkihordást, vízdíjat stb., aminek számlázása és fizetése a jövő évben kezdődik. Ennélfogva az új évben sem várhatunk jobbrafordulást, kisebb mértékben növekednek a nyugdíjak, viszont továbbra is emelkednek a költségek.

A már alapjaiban körvonalazott 2012. évi költségvetés szerint – amit a kormány egyeztetett a Nemzetközi Valutaalappal – a nyugdíjak áprilisban 4 százalékkal, októberben pedig mindössze 0,9 százalékkal növekednének. Más szóval, az állami szervekben dolgozók bére mindegy 22 eurónak megfelelő dinárösszeggel, a nyugdíjasok ellátmánya pedig 12 euróval lesz magasabb. Az alapvető gazdasági mutatók szerint, melyet a pénzügyminisztérium hozott nyilvánosságra, a bruttó társadalmi össztermék 1,5 százalékkal fog növekedni a korábban előirányzott háromszázalékos növekedéshez képest. Az infláció várhatóan 3,5 százalék körül alakul.

Egyedüli kedvező előrejelzés, ha tényleg beteljesül, hogy bár a gazdasági válság második hulláma már elérte Szerbiát, a nyugdíjak kifizetése jövőre is rendszeres és arányos lesz a bérek alakulásával az állami szervekben.