„Sohasem hal meg a remény": Négy fivér, akik az elesettekért éltek – és haltak
Dollármilliók közé, az óceán habjai mellé születtek: egész életüket leélhették volna gondtalan fényűzésben úgy, hogy soha senki ne halljon róluk, hogy saját öröm- és kéjhajhászásukon túl az égvilágon semmit ne tegyenek. Az örökölt vagyon egy részének gyanús eredete miatt is elbújhattak volna a világ szeme elől.
De a Kennedyek Tennysont választották mottójuknak:
„Untat várni, elmúlni csiszolatlan
Rozsdállva, és nem munkában ragyogni!
Csak lenni: még nem élet. Ezer élet
Együtt se volna sok…”
Teddy az egyetlen Kennedy-fiú, aki „természetes” halállal fejezte be életét. Szombaton sötétedéskor búcsúzott tőle a család, az ország és a világ.
Egyszerűen, keresetlen szavakkal, szinte kócosan – ahogy a Kennedy klán tagjaihoz illik. Theodore McCarrick nyugalmazott bíboros jámbor, de határozott, gyengéd, de tekintélyt parancsoló hangja kísérte utolsó útjára. Ugyanaz a McCarrick atya állt az utolsó Kennedy sírjánál, a Washingtonra néző arlingtoni nemzeti temetőben, aki két hónappal korábban Szabadkát tisztelte meg látogatásával.
Újságírók tucatjai ismételgették az elmúlt napokban, hogy a Kennedy-család politikus tagjai milliók életét befolyásolták. Én csak a magam nevében beszélek: JFK meggyilkolása óta nem tudom levenni a szemem a világról. Nyolcévesen, 1963 novemberében elképedve és megrettenve fogadtam a hírt, hogy fejbe lőtték a távoli, gyerekesen tisztelt és bámult hatalom elnökét. Azt, aki egyaránt szembeszállt a keleti Gonosz Rezsimmel és a nyugati Gonosz Reakcióval. Aki nem volt hajlandó kockáztatni az atomháborút, aki a Hold meghódítására ihlette honfitársait, és aki arra intette az egyre nagyobb jólétben élő amerikaiakat, hogy “ne azt kérdezzék, mit tehet értük a haza, hanem hogy ők maguk mit tehetnek hazájukért”. Mindent tudni akartam arról, hogy miért történhet ilyen égbekiáltó gonoszság a világon. Akkor határoztam el, hogy újságíró leszek – ezeket a sorokat is Kennedy halálának köszönhetem.
Szerencsére az akkori tekintélyelvű társadalomban is volt lehetőség arra, hogy az ember kitekintsen és tanuljon. Édesapámnak 1947 óta járt a belgrádi amerikai nagykövetség szerb nyelvű sajtószemléje, egy évről évre szebb és gazdagabb folyóirat. Mire az akkori Magyar Szóban és a cirill betűs Politikában mindent elolvastam a Kennedyekről, megjött a Pregled különkiadása – igazi kincsesbányája az érdekesebbnél érdekesebb részleteknek azokban a tévé és Internet nélküli időkben.
Öt évvel később Robert Kennedyt kaszálta le a politikai türelmetlenség golyója. A kanizsai Ady Endre Általános Iskolában (igen, így hívták: nem idegen Zmajnak és nem semmitmondó Kanizsának azt az iskolát, amelyben Ady mellszobra előtt tüzeltek bennünk világmegváltó gondolatok!) a rádióhír hallatán megszakadt a tanítás: diákok és tanárok összesereglettünk az udvaron, és némán, sokan könnyes arccal bámultunk magunk elé: hogyan ismétlődhet meg egy ekkora tragédia!? Mi az a titokzatos erő, amelynek nemcsak érdeke, de hatalma is van, hogy megállítsa a szabadság és egyenlőség előrenyomulását? Aki olyanokat kaszabol le, akik értünk, kisemberekért harcolnak, ahelyett, hogy gondtalanul élveznék az életet és kiváltságaikat!?
A bámulat, az irigység, a kárörvendés és a gyűlölet miatt szinte senki sem beszélt azokról az indítékokról, amelyekből a Kennedyek táplálkoztak az elnyomottakért vívott harcukban. Ők maguk, de legalábbis őseik, akik oly csodálatosan továbbadták 9 gyermeküknek a hitet – a lelkit és a társadalmit egyaránt – saját bőrükön érezték a kiközösítést. Úgy is, mint írek az angol tengerben és úgy is, mint katolikusok a protestáns óceánban. Mindkét csoport századokig viselte Amerikában az alsóbbrendűség bélyegét. Éppen ez a kisebbségi lét – vagy annak tudatos átélése – vitte őket rá, hogy mindenféle kiközösítés meg hátrányos megkülönböztetés ellen küzdjenek.
Vannak, akik a mai napig nem hiszik a hivatalos változatot, hogy a két gyilkosság mögött magános, beteg elméjű gyilkosok álltak. Nem csoda: annyi jel utal arra, hogy sötét háttérerők tették el őket láb alól. Teddyt talán csak azért hagyták életben, mert a halálos baleset után már nem zavarta piszkos játékaikat. Ő maga viszont családja nevében is elutasította a spekulációt. Legutóbb egy nemrégi, eszmetársak körében elköltött ebéden személyesen is tanúja lehettem, amint a kérdésre, hogy „Maradt-e a lelkükben gyanú?”, elsötétülő arccal, de határozottan így válaszolt: „Mi mindannyian elfogadjuk a Warren-bizottság jelentését.”
Ismét csak Tennysonnal vallják a Kennedyek:
„Sok titok van még; és bár nem vagyunk
az az erő, mely egykor eget és
földet rázott: vagyunk, ami vagyunk –
sors és idő gyengíthetett, de hős
szívünk együtt ver s kemény hite, hogy
Küzd, keres, talál s nem hagyja magát.”
Élete két legfontosabb beszédét – az 1980-as pártkonvención saját vereségét elismerve, illetve a tavalyin Obamát a választási harcba küldve – Teddy Kennedy ugyanazzal a gondolattal fejezte be: „A munka újra indul, a remény ismét ébred és az álom él tovább.”
Punktum.
Ui.: Alfred Tennyson Ulysses c. versét Szabó Lőrinc fordította.
Olvasd a Képes Ifjúságban:
(fotó: Beta/AP)
(fotó: AP)
(fotó: Beta/AP)
A mai középkorúak generációja valamiféle megszokásból még udvariasan, csöndben végighallgatja a hosszúra nyújtott szónoklatokat, megnyitóbeszédeket. A mostani általános iskolások és középiskolások viszont egyszerűen nem tolerálják azt, hogy valaki hosszasan ,,szövegel'' a színpadon vagy a szónoki emelvényen. Egy perc után elkezdenek egymás között pusmogni, halkan beszélgetni, türelmetlenül fészkelődnek, mocorognak a helyükön. Unatkoznak, mégpedig látványosan.
Persze amikor arra gondolok, hogy végigálltam már sokadmagammal olyan kiállításmegnyitót, amelzen a nyugalmazott egyetemi tanár 42 (!) percig olvasta fel a szövegét, s többet megtudtunk a méltató életéről, mint a művész munkásságáról, akkor azt mondom, igazuk van a fiataloknak, hogy nem hajlandók az üres szócséplést végighallgatni, s ennek nem túl udvariasan hangot is adnak. S bizonyára ugyanígy vélekednek mindazok, akik kénytelenek voltak hosszúra nyújtott politikusi okoskodásokat végighallgatni (s egy bizonyos életkoron felül mindenkinek kijutott már ebből). Másrészt viszont riasztó is ez a fiataloknál tapasztalható türelmetlenség. Term;syetesen megvan erre a magyarázat: a mai ifjú nemzedék ahhoz szokott hozzá, hogy a tévében őrületesen pergő képekkel, maximum három percben értesül a világ eseményeiről. Ha valami ennél hosszabb, már elkalandoznak gondolatai, szétszóródik a figyelme. Ez felületességre is szoktat, mert 3 percben nincs idő elmélyülni a dolgokban. Persze, ezzel megfosztják magukat attól a csodálatos érzéstől, amelyet akkor élünk át, amikor egy fotelben kucorogva egész délutánra elmerülünk egy izgalmas regény olvasásában.
Vajdaságban: ma túlnyomórészt napos, meleg időjárás lesz. Gyenge vagy mérsékelt északi szél fúj. A hőmérséklet reggel 7 és 9, nappal 24 és 26 fok között mozog.
Az ország területén: túlnyomórészt napos melegebb idő lesz. Dél körül a Homolje-hegység térségében átmeneti felhősödés előfordulhat. Gyenge északnyugati szél fúj. A hőmérséklet reggel 5 és 12, napközben 21 és 26 fokközött alakul.
Távolabbi előrejelzés szerint: vasárnap még marad a túlnyomórészt napos, meleg időjárás, hétfőn azonban Vajdaságban mérsékelt felhősödés, az ország többi részében változékony idő, eső, záporeső várható, gyenge délkeleti szél kíséretében. Kedden változékony idő lesz, esővel, záporral, zivatarral.
Európában: szombaton a kontinens nyugati felében sok helyen lesz eső, záporeső. Változékony idő várható Kelet-Európában is. A leghűvösebb északnyugaton lesz, alig 10-15 fokkal, míg a legmelegebb a Kelet-európai síkságon lesz, ahol a hőmérséklet 30 Celsius-fok körül mozog majd.
A Balkán-félszigeten: ma változékony lesz az időjárás, több helyen eső, zápor várható, mérsékelt északkeleti széllel. A csúcshőmérséklet 21 és 27 fok között mozog.
1893
Megszületett Bajor Gizi színésznő.
1958
Megszületett Budapesten Bubik István Jászai Mari-díjas színművész. Ismertebb filmjei: Az ember, aki nappal aludt; A kanyaron túl; A halálraítélt; Katona József: Bánk bán; Nyolc évszak; Az óriás; Vérszerződés.
1939
Megszületett Győrben Izsóf Vilmos magyar színművész. Ismertebb filmjei: Hoppá; Nyolc évszak; Mata Hari; A Cárné összeesküvése; A Löcsei fehér asszony; Forró vizet a kopaszra!; Utazás Jakabbal; Az Oroszlán ugrani készül.
1962
Megszületett Kerekes József magyar színész, a Budapesti Kamaraszínház társulatának tagja. Ismertebb filmjei: Némó nyomában - szinkron; Hotel Szekszárdi; Vadkörték - A tihanyi kincsvadászat; Von Trier száz szeme - narrátor; Capitaly; Szegény Lázár.
1975
A japán Junko Tabei megmászta a Mount Everestet, így ő lett az első nő aki feljutott ide.
1994
Meghalt Jacqueline Bouvier Kennedy (lánynevén: Jacquline Lee Bouvier), John F. Kennedy felesége.
1995
Meghalt Páskándy Géza költő, író, színműíró (Piros madár, Hány az óra, Vekker úr?).
1568
A kálvinizmus bevezetése után a katolikus Stuart Mária skót királynő Angliába menekült, ahol I. Erzsébet angol királynő elfogatta és börtönbe vetette.
1825
Párizsban 64 éves korában meghalt Claude Henry de Rouvroy, Saint-Simon grófja, francia társadalomfilozófus, a róla elnevezett szocialista saint-simonizmus mozgalom megalapítója. Művei: "Az európai társadalom újjászervezéséről", "Az új kereszténység".
1861
Megszületett Nellie Melba ausztrál operaénekesnő, aki korának kimagasló koloratúr szopránjaként nagy népszerűségnek örvendett.
Akkora pofont adott magának egy nő Kínában egy szúnyog miatt, hogy a fél fülére megsüketült.
A szúnyog a 38 éves asszony fülénél döngicsélt, ő pedig agyoncsapta ugyan, ám a győzelem „pirruszi” volt, nagy árat fizetett az önfülesért. Olyan erővel és szerencsétlenül csapta meg magát, hogy fülében a hirtelen bepréselődött levegőtől kritikus szintre nőtt a légnyomás és megrepedt a dobhártyája.
„A szúnyoggal végeztem ugyan, de azon az oldalamon most semmit se hallok” – idézte a nőt az austriantimes.at című osztrák hírhonlap.