Ma már Dinkić sem ígér ezer eurót az ingyenes részvényekért
„A lovat a kocsi elé szokták kötni nem pedig mögé”. Valamikor június végén mondta ezt Radovan Jelašić szerbiai bankkormányzó az ingyenes részvények értékére vonatkozó kérdésemre. A kissé szokatlannak nevezhető metaforikus módon fogalmazó kormányzó mondanivalójának a lényege annyi volt: ne mondjunk előre összeget arról, ami bizonytalan. A jelek szerint igaza volt. Legutóbb az ingyenes részvények „arca” Mlađan Dinkić is módosította kijelentését, ma már ő sem biztos az ezresben, inkább a nyolcszázra hajlik. És nem az árfolyam módosulása miatt.
A logika kezdettől azt diktálta, hogy senki se legyen biztos abban, hogy kereken ezer eurót kap ebből az ügyletből. Mert miről is volt szó? Játékban volt a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS), a Villanygazdaság, a belgrádi repülőtér, a Telekom, a JAT légiforgalmi vállalat és a Galenika vagyona. A kalkulációk arról szóltak, hogy mintegy négymillióan fognak részvényt íratni. Az utóbbi feltétel megdőlt. A törvényes határidőben pontosan 5 066 815 polgár igényelt részvényeket, ami 25 százalékkal több, mint az előrejelzés volt.
A nagyobbik gond azonban nem az érdeklődők számával, hanem a részvények értékével van. Ezeket ugyanis egyszerű hasraütéssel állapították meg. Olyan állami tulajdonú cégekről van szó, amelyek monopolhelyzetben vannak, a konkurenciának a szagát sem érezték. Emellett a tőzsdén sem voltak jelen, ergo: ki tudja a szabad piacon mennyit érnek. Ehhez kell még hozzávenni, hogy az összes felsorolt nagyvállalat közül a NIS-t a szerb-orosz energiaügyi összeborulás keretében jócskán áron alul, mindössze 400 millió euróért kívánták eladni, az ötmillió igénylő ezer eurója pedig összesen ötmilliárd eurót jelent.
Rendre átb....sznak bennünket, mi mindig hiszünk nekik. Ideje felébredni a naívságból, mert kutyából nem lesz szalonna.
Lám,lám! Kis országunkban nem csak a pénz, hanem a politikus(ok) hitele is zuhanásszerűen devalválódik! Viszont az itt élők tudni vélik, hogy ez egyáltalán nem újszerű jelenség.Életünk mindennapi velejárója.
F. Csaba sokmindenben igazad van, de azért megpróbálnék pontosítani, csak így emlékezetből.
Az első privatizációs törvény meghozása a Marković kormány ideje alatt történt. Lényege az volt, hogy a dolgozók a bérük egy részét részvényekben kapták, tehát idővel a cég résztulajdonosaivá váltak volna. Ugyanakkor bárki vásárolhatott részvényt saját pénzéért bármely cégnél.
A második törvény milosevic nevéhez fűződik, de erre kár a szót fecsérelni, senki nem privatizált szinte semmit.
A harmadik törvényt a Đinđić vezette kormányhoz kapcsolnám, amikor is aki minimum 1 évet vagy többet ledolgozott egy-egy cégnél jegyezhetett 300 € - ót minden ledolgozott éve után. Sok cégnél nem fogyott így el az össz részvény menyisége, tehát ebből már bárki írathatott. Pl. 10 év bárhol ledolgozott év után akár 3-4 cégtől is összelehetett szedni a 3000 €-nyi részvényt. Földművesek hozzájuthattak cukorgyári, malomipari stb . részvényhez amennyiben búzát, cukorrépát adtak át a cégnek.
Nem tudom elég világos voltam-e? Igyekeztem. Mindenesetre a szemfülesebbjei kihasználták ezt az időszakot.
A fenti idő óta pedig ha jól számolom, legalább még kétszer változott a törvény, ahogy jöttek-mentek a kormányok, ez pedig nálunk átlagosan 2 év.
Ami a privatizáció ,,igazságos,, voltát illeti, nem kell messzire mennünk, tudjuk Mo.-n is hasonló volt a helyzet ,, a TSZ elnök meg a párttitkár ellopták a TSZ-t.,,
Ami mégis vígasztaló idézném Lengyel László politológus szavait, mely kb. így hangzott ,, Nem elég a tőkét ellopni, tudni kell azt működtetni is. A TSZ elnökök, pártitkárok közül mára már nagyon kevesen vannak a gazdasági élet porondján.,,
Faragó Csaba véleményéhez még annyit, hogy a világban a repülőterek minden bizonnyla jó áron kelnek el, a belgrádira azonban sokadszor nincs vevő...
Attila kérdésére a válasz: már korábban is volt ingyenes részvény jegyzési lehetőség, de az korlátozott volt: lényegében az eladott cégek korábbi és akkori dolgozói jegyezhették. A mostani ingyenrészvény azoknak szól elsősorban, akik akkoriban nem kaptak. Viszont korábban szép számmal voltak olyanok is, akik döglött lóra tettek, magyarán a részvényük semennyit sem ér. Ezért lehetővé tették számukra is a részvény jegyzést, mondván, hogy elképzelhető, kompenzációképpen nekik is juthat valami. Feltételezhető, hogy még 1 millió ember így próba-szerencse alapon beadta a kérvényt.
Azt pedig, hogy egy részvény mennyit fog érni, kb. olyan valószínűséggel lehet megjósolni, hogy egy adott ország hány aranyérmet nyer az olimpián. Manapság a repülőterek például igen-igen jó áron kelnek el! Persze bármi elkótyavetyélhető, mint pl. NIS...
El tudná nekem magyarázni valaki, hogyan lett a megjósolt 4 millió kérelmezőből több mint 5 ? Pontos adatokat lehet kapni az állami adatbázisokből, hogy hány nagykorú van és hogy ezek közül eddig hányan igényeltek már részvényeket..
Ki manipulál ismét a számokkal? Vagy esetleg lehetett többször is beadni?
Ezt nem értem én sem, ha szlovéniában szét lehetett igazságosan osztani a részvénypénzt (hisz ott is minden munkás fizette a gyárépítési hozzájárulásokat mint itt) akkor itt mi a fenéért kellett ennyire egyenlőtlenül megoldani ezt a kérdést? Egy tehetetlen, európai módon gondolkodni képtelen államban élünk, sajnos már megszokhattuk...
Egész estét betöltő szórakoztató műsort lehetne késziteni a szerbiai magánositásról, ha nem lenne tragikus!Egy egész generáció izzadsággal, lemondással megkeresett vagyonát tették tönkre kalandor nyerészkedők.Ha a vagyon a népé volt,hogyan lett hirtelen az államé?Hivatalos tönkretevők koldusbotra juttatják a nép által megteremtett javakat amiket azután a kétes úton szerzett pénzek tulajdonosai bagóért vesznek meg, gondnélkül utcára rúgva a megszólalni merő dolgozókat.Eddig azt hittem,hogy a legnagyobb rablás az angliai vonatrablás volt,rájöttem, azok kisiskolás kezdők voltak.A bankkormányzónak sok minden másban is igaza volt és van,szakmailag perfekt kezeli a dolgokat,félek azonban a magyar közmondás igazától:sok lúd disznót győz!Én neki szurkolok,hogy egy másik közmondás legyen igaz: a kivétel erősiti a szabályt!
Jót nevettem Jelašić Úr közmondásán.
Azt hiszem a privatizáció legalább annyira igazságtalan, mint amilyen annak idején az államosítás volt. Mindkettő következménye egyes társadalmi rétegek elszegényedése, kirekesztődése, másoldalon pedig a kiskirályok megjelenése és uralkodása. A privát most pedig a köz vagyon elkótyavetyélése, - gazdasági hanyatlás.
Hova lett a harmadik hozzászólás, amely a szlovén példát idézte?
Szeretném tudni, igaza van-e a hozzászólónak.
Olvasd a Képes Ifjúságban:
(fotó: Beta/AP)
(fotó: AP)
(fotó: Beta/AP)
A mai középkorúak generációja valamiféle megszokásból még udvariasan, csöndben végighallgatja a hosszúra nyújtott szónoklatokat, megnyitóbeszédeket. A mostani általános iskolások és középiskolások viszont egyszerűen nem tolerálják azt, hogy valaki hosszasan ,,szövegel'' a színpadon vagy a szónoki emelvényen. Egy perc után elkezdenek egymás között pusmogni, halkan beszélgetni, türelmetlenül fészkelődnek, mocorognak a helyükön. Unatkoznak, mégpedig látványosan.
Persze amikor arra gondolok, hogy végigálltam már sokadmagammal olyan kiállításmegnyitót, amelzen a nyugalmazott egyetemi tanár 42 (!) percig olvasta fel a szövegét, s többet megtudtunk a méltató életéről, mint a művész munkásságáról, akkor azt mondom, igazuk van a fiataloknak, hogy nem hajlandók az üres szócséplést végighallgatni, s ennek nem túl udvariasan hangot is adnak. S bizonyára ugyanígy vélekednek mindazok, akik kénytelenek voltak hosszúra nyújtott politikusi okoskodásokat végighallgatni (s egy bizonyos életkoron felül mindenkinek kijutott már ebből). Másrészt viszont riasztó is ez a fiataloknál tapasztalható türelmetlenség. Term;syetesen megvan erre a magyarázat: a mai ifjú nemzedék ahhoz szokott hozzá, hogy a tévében őrületesen pergő képekkel, maximum három percben értesül a világ eseményeiről. Ha valami ennél hosszabb, már elkalandoznak gondolatai, szétszóródik a figyelme. Ez felületességre is szoktat, mert 3 percben nincs idő elmélyülni a dolgokban. Persze, ezzel megfosztják magukat attól a csodálatos érzéstől, amelyet akkor élünk át, amikor egy fotelben kucorogva egész délutánra elmerülünk egy izgalmas regény olvasásában.
Vajdaságban: ma túlnyomórészt napos, meleg időjárás lesz. Gyenge vagy mérsékelt északi szél fúj. A hőmérséklet reggel 7 és 9, nappal 24 és 26 fok között mozog.
Az ország területén: túlnyomórészt napos melegebb idő lesz. Dél körül a Homolje-hegység térségében átmeneti felhősödés előfordulhat. Gyenge északnyugati szél fúj. A hőmérséklet reggel 5 és 12, napközben 21 és 26 fokközött alakul.
Távolabbi előrejelzés szerint: vasárnap még marad a túlnyomórészt napos, meleg időjárás, hétfőn azonban Vajdaságban mérsékelt felhősödés, az ország többi részében változékony idő, eső, záporeső várható, gyenge délkeleti szél kíséretében. Kedden változékony idő lesz, esővel, záporral, zivatarral.
Európában: szombaton a kontinens nyugati felében sok helyen lesz eső, záporeső. Változékony idő várható Kelet-Európában is. A leghűvösebb északnyugaton lesz, alig 10-15 fokkal, míg a legmelegebb a Kelet-európai síkságon lesz, ahol a hőmérséklet 30 Celsius-fok körül mozog majd.
A Balkán-félszigeten: ma változékony lesz az időjárás, több helyen eső, zápor várható, mérsékelt északkeleti széllel. A csúcshőmérséklet 21 és 27 fok között mozog.
1893
Megszületett Bajor Gizi színésznő.
1958
Megszületett Budapesten Bubik István Jászai Mari-díjas színművész. Ismertebb filmjei: Az ember, aki nappal aludt; A kanyaron túl; A halálraítélt; Katona József: Bánk bán; Nyolc évszak; Az óriás; Vérszerződés.
1939
Megszületett Győrben Izsóf Vilmos magyar színművész. Ismertebb filmjei: Hoppá; Nyolc évszak; Mata Hari; A Cárné összeesküvése; A Löcsei fehér asszony; Forró vizet a kopaszra!; Utazás Jakabbal; Az Oroszlán ugrani készül.
1962
Megszületett Kerekes József magyar színész, a Budapesti Kamaraszínház társulatának tagja. Ismertebb filmjei: Némó nyomában - szinkron; Hotel Szekszárdi; Vadkörték - A tihanyi kincsvadászat; Von Trier száz szeme - narrátor; Capitaly; Szegény Lázár.
1975
A japán Junko Tabei megmászta a Mount Everestet, így ő lett az első nő aki feljutott ide.
1994
Meghalt Jacqueline Bouvier Kennedy (lánynevén: Jacquline Lee Bouvier), John F. Kennedy felesége.
1995
Meghalt Páskándy Géza költő, író, színműíró (Piros madár, Hány az óra, Vekker úr?).
1568
A kálvinizmus bevezetése után a katolikus Stuart Mária skót királynő Angliába menekült, ahol I. Erzsébet angol királynő elfogatta és börtönbe vetette.
1825
Párizsban 64 éves korában meghalt Claude Henry de Rouvroy, Saint-Simon grófja, francia társadalomfilozófus, a róla elnevezett szocialista saint-simonizmus mozgalom megalapítója. Művei: "Az európai társadalom újjászervezéséről", "Az új kereszténység".
1861
Megszületett Nellie Melba ausztrál operaénekesnő, aki korának kimagasló koloratúr szopránjaként nagy népszerűségnek örvendett.
Akkora pofont adott magának egy nő Kínában egy szúnyog miatt, hogy a fél fülére megsüketült.
A szúnyog a 38 éves asszony fülénél döngicsélt, ő pedig agyoncsapta ugyan, ám a győzelem „pirruszi” volt, nagy árat fizetett az önfülesért. Olyan erővel és szerencsétlenül csapta meg magát, hogy fülében a hirtelen bepréselődött levegőtől kritikus szintre nőtt a légnyomás és megrepedt a dobhártyája.
„A szúnyoggal végeztem ugyan, de azon az oldalamon most semmit se hallok” – idézte a nőt az austriantimes.at című osztrák hírhonlap.
.gif)
